Könnyű szívvel osztják a pénzt a politikusok

Kiemelkedő növekedést produkált tavaly az EU keleti régiója: a tíz ország átlagos GDP-növekedési üteme 7,4 százalékot ért el. A rangsort Lettország és Észtország vezette a túlfűtött belső kereslet következtében. A régió többi országa 5-8 százalék között teljesített, a sereghajtó Magyarországon a költségvetési megszorítások már 2006-ban éreztették hatásukat, és 2007-2008-ban is visszafogják a növekedési ütemet.

A világgazdaság és az Európai Unió erőteljes kereslete mindenütt élénkítette az exportot. A belső keresletet a tartós reálbér-növekedés, az olcsó hitelek, az EU-s források beáramlása és a kedvező befektetési lehetőségek hajtják. Idén enyhe lassulás várható a térségben a nyugat-európai növekedési ütemeket követve. A balti országokban a szűkössé váló kapacitások kínálati oldalon korlátozzák a növekedést.

A növekedés átka

Éppen a gazdasági túlfűtöttség, a túlzott növekedés eredményezte több országban is az infláció növekedését. A pénzromlás üteme a legtöbb országban az idén és jövőre is magasabb lesz az ICEG szerint, mint tavaly. A kivételek Románia és Bulgária, de mindkét ország 6 százalék feletti 2006-os mutatóról indul, míg Lengyelország, Csehország és a már eurótag Szlovénia a 2 százalék körüli inflációval gyakorlatilag elérte az árstabilitást.

Magyarország az idei, az ICEG által 7 százalék felettinek várt inflációjával negatív rekorder a régióban, de jövőre négy százalék alatti pénzromlással már visszatérünk a középmezőnybe.

Könnyű szívű politikusok

Hasonló a helyzet a költségvetési egyenleg tekintetében is. A tíz országból hét teljesítette tavaly a stabilitási és növekedési egyezmény 3 százalékos hiánykritériumát. Csehország és Szlovákia fél százalékpontnál kevesebbel lépte túl a határt, míg Magyarország hatalmas, bár a várakozásoknál kisebb, 9,2 százalékos deficittel zárta az évet.

Az idén biztosan növekszik majd a hiány Romániában és Bulgáriában, ahol az uniós csatlakozás is terhet ró a költségvetésre, míg több országban is társadalmi nyomás nehezedik a politikusokra, akik gyakran túl könnyű szívvel költenek a fogyasztás ösztönzésére. Lengyelország lehet a következő, amely tengelyt akaszt az Európai Bizottsággal, várhatóan növekvő államháztartási hiánya miatt.

Az ICEG szerint a régió költségvetési pozíciója 2007-ben enyhén romlani fog: 1,5 százalékról 1,9 százalékra nő az átlagos deficit, majd 2008-ban várhatóan 1,6 százalékra csökken.

A folyó fizetési mérleg ezzel szemben szinte mindenütt javul, igaz, a régió több országában nagy és tartós a hiány. Magyarország e tekintetben viszont az élbolyba tartozik, az idén és jövőre egyaránt öt százalék alatti hiánnyal 2008-ban már Csehországot leszoríthatjuk a dobogóról, miközben az első két helyen Lengyelország és Szlovénia osztozik.

Csökken a munkanélküliség

Nem javít viszont pozícióján térségi összehasonlításban Magyarország a munkanélküliséget nézve. A hazai, 7-8 százalék közötti mutató az idén átmenetileg még emelkedik is, igaz, elsősorban a kiugróan magas szlovák és lengyel adatoknak (a tavalyi 12 százalék feletti szintről mindkét ország lefelé tart) köszönhetően így is éppen az átlag alatt marad.

Az ICEG előrejelzése szerint a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően a régiót a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése jellemzi a következő években is. Az átlagos munkanélküliségi ráta 2006-ban 8,1 százalékos volt, és 2007-2008-ban évi 0,4 százalékpontos mérséklődésére lehet számítani. Több ország eközben egyes szektorokban jelentőssé váló munkaerő-hiánnyal küzd a Nyugat-Európába vándorlás következtében. Ez tovább fűti a bérköltség növekedését, és hosszabb távon a gazdasági növekedés jelentős korlátjává válhat.