Ártalmasak az adókedvezmények?

A jövőre az Európai Unióhoz csatlakozó tíz országban számos olyan adójogszabály van érvényben, amely ártalmas az uniós piacra. Lengyelország, Litvánia és Málta eddig szinte semmilyen erőfeszítést nem tett annak érdekében, hogy ezek a törvényes kiskapuk bezáródjanak.

Csak két balti állammal nincs gond

Az EU brüsszeli bizottsága már június elején elkészítette erről szóló, de csak kedden publikált jelentését. A tizenöt jelenlegi tagállam kormányainak készült jelentés szerint Észtország és Lettország kivételével valamennyi tagjelölt országban érvényben vannak az unió belső piacát potenciálisan sértő vállalati adókedvezmények.

A bizottság arra kéri az uniós tagállamokat, hogy állítsák össze a szerintük ártalmas adókat tartalmazó listát, lehetővé téve ezzel az érintett országoknak, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket a jövő május elsejei csatlakozásig. Erre azért van szükség, mert az EU a tavaly decemberi koppenhágai szerződéssel elvesztette azt a lehetőséget, hogy rábírja az újakat a gyors cselekvésre, hiszen az összes félre nézve kötelező érvényű megállapodás köttetett.

Nálunk két jogszabályt kifogásolnak

A bizottság Magyarországon kettő, Csehorszában egy, Cipruson kilenc, Litvániában három, Máltán hét, Lengyelországban kettő, Szlovákiában öt, Szlovéniában egy olyan adójogszabályt talált, amely ártalmas a belső piacra. Magyarország esetében a két kifogásolt adókedvezmény egyike az offshore cégekre vonatkozik, de ez esetben már módosították a törvényt. A másik a holdingokat érintette, és bár a magyar kormány javaslatot tett a törvény módosítására, a bizottság - egy fogalom eltérő értelmezése miatt - ezt vitatja.

A lengyelek szerint nincs baj a kedvezménnyel

A jelentés szerint a csatlakozó országok közül sok egyetért azzal, hogy megszüntesse az off-shore cégek különleges elbírálását és a befektetéseket ösztönző adószabályokat. Danuta Hubner lengyel Európa-ügyi miniszter mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy a bizottság nem emelt kifogást az ország 14 különleges gazdasági övezete miatt. A lengyel politikus szerint a koppenhágai csúcson aláírt szerződés szerint az érintett cégek hosszú átmeneti időt kaptak.

A jelenlegi tagállamok mindegyikében létezik olyan törvény, amely kifejezetten a károsnak minősített adózási gyakorlat megakadályozását szolgálja. Az persze már más kérdés, hogy ezeknek a szabályoknak a gyakorlati alkalmazása sokszor csupán a jó szándékra épül, illetve érvényre jutásukat csak a bizottság által az uniós szabályozással ellentétes állami segítségnyújtások miatt indított ügyek kényszerítik ki.