Nem lesz tartós a hurrikán hatása?

Bár egyelőre nem lehet tudni, meddig tart még a magas olajár korszaka, a Katrina hurrikán legfeljebb átmenetileg, rövid távon járhat az infláció megugrásával az Egyesült Államokban - fejtette ki Jean-Philippe Cotis, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza. Az alapok továbbra is erősek, így a katasztrófa által okozott veszteségek ellenére nem kell tartani attól, hogy jelentősen lelassul az USA gazdasága. A Fednek szerinte mindazonáltal lassítania kell a kamatemelés ütemét. Az OECD fenntartja korábbi előrejelzését, hogy idén 3,6 százalékkal bővül a GDP az USA-ban, bár egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a hurrikán pontosan milyen hatást gyakorol a növekedésre. A párizsi székhelyű szervezet ugyanakkor 1,2-ről 1,3 százalékra emelte az eurózóna ez évi növekedésére vonatkozó előrejelzését. Ezen belül a harmadik negyedévben 0,4, a negyedikben 0,5 százalékos növekedésre számít.

Kamatemelésre az OECD szerint továbbra sincs szükség az eurózónában, mivel a maginfláció mérséklődik. Nagy-Britanniában a korábbi 2,4 helyett csak 1,9 százalékos gazdasági növekedést vár a szervezet idén és a kamat mérséklését tartja szükségesnek a magasabb olajárak miatt. Japánban viszont a korábban prognosztizált 1,5 helyett már a GDP 1,8 százalékos bővülésére számít ebben az évben.

Az OECD USA-val kapcsolatos derűlátását más szakértők is osztják. A Dow Jones elemzője szerint csak rövid távú lesz az esetleg emelkedő energia- és nyersanyagárak kedvezőtlen makro- és mikroökonómiai hatása. A katasztrófajóslatok éppúgy nem jönnek be, mint a 2001. szeptemberi terrortámadás után, amikor sokan több évig tartó recessziót jósoltak az USA-ban. Az 50-100 milliárd dollárra becsült károk helyreállítása meghiúsíthatja a költségvetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, de nem rendítheti meg az USA 500 ezer milliárd dollár értékű gazdaságát. Ami a kamat várható alakulását illeti, a Dow Jones elemzője szerint a Fed a magasabb energiaárak hatását figyelmen kívül hagyja az infláció alakulásánál, így az olaj és az üzemanyagok esetleges tartósabb drágulása sem feltétlenül vezet komolyabb monetáris szigorításhoz. A Bloomberg által megszólaltatott elemzők ettől eltérően úgy vélekednek, hogy a Fed szeptember 20-án folytatja a monetáris szigorítást, mert úgy ítéli meg, hogy az infláció megugrása jelenleg nagyobb veszély, mint a gazdaság lelassulása, és legfeljebb a későbbiekben fog a kamat szinten tartása mellett dönteni. A nyersolaj ára a hétfői piaci szünnap után tegnap kezdetben 67 dollár alá süllyedt a pénteki 67,57 dollárról, később 67,43 dollárra emelkedett.