A Képviselõházra várnak a befektetõk

Pénteken szavaz az amerikai Képviselõház az adósságrendezõ csomagról. Azt még nem tudni biztosan, hogy mikor lesz a szavazás, demokrata körök szerint valószínûleg ottani idõ szerint kora délután.

A hétfõi fiaskó után, amikor a megegyezés ellenére a ház többsége a mentõöv ellen szavazott, most sem biztos, hogy elfogadják a csomagot. Bár a Szenátus elsöprõ többséggel fogadta el a javaslatot, sok olyan kiegészítés kerül bele, ami a demokratáknak nem feltétlenül tetszik. A demokrata vezetõk szerint a módosítások többsége a republikánusokat, azok szavazóit célozza meg (ilyen lehet például a tervezetben szereplõ adócsökkentések egy része), de ezek sok demokratát tántoríthatnak el. Azt is hozzátették, hogy csak akkor hajlandóak a Képviselõház elé engedni a javaslatot, ha biztosak benne, hogy azt megszavazzák.

Jön az európai csomag?

Közben Európában is többen az egységes fellépés mellett állnak ki. Csütörtökön derült ki, hogy Franciaország a szombati válságtanácskozáson – ahol az olasz, német, brit vezetõk és az Európai Bizottság részvevõi is ott lesznek – egy 300 millió eurós pénzügyi mentõcsomagot fognak javasolni. A tervezet szerint minden ország GDP-jének három százalékával járulna hozzá ehhez.

A németek szinte azonnal jelezték, hogy nem támogatják az amerikai típusú beavatkozást, szerintük Európának nincs ilyenre szüksége. Angela Merkel kancellár álláspontja, hogy a válság az Egyesült Államokból indult ki, ezért ott is kell elhárítani.

Pénteken az Európai Központi Bank vezetõje is megszólalt, Jean-Claude Trichet szerint az európai kormányoknak együtt kell mûködniük a válság leküzdésében. De azt is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos lenne, hogy az amerikai Képviselõház elfogadja az adósságrendezõ csomagot.

Az elmúlt napokhoz hasonlóan ma is 50 milliárd dollárnyi, a hétvége miatt háromnapos forrást pumpált értékpapír-fedezet mellett a bankrendszerbe az Európai Központi Bank (EKB), az eddigi dollár-tenderek közül a legalacsonyabb kamatláb mellett – írta a Portfolio.hu. Nemcsak ezzel igyekszik segíteni a pénzpiacok normalizálódását az EKB, hanem azzal is, hogy hétfõtõl jelentõsen kibõvíti azon bankok körét, amelyek részt vehetnek az általa meghirdetett likviditási gyorstendereken. Közben az euró alapú pénzpiacon továbbra is óriási a feszültség, a kamatlábak még mindig "az egekben" vannak.

Recessziótól félnek

A pénzpiacok mindenesetre még mindig szkeptikusak. A japán Nikkei 1,94 százalékos mínuszban zárt pénteken, az európai tõzsdék is gyengélkednek. Bár enyhe pluszban kezdtek, a nap végére már mínuszban tartózkodott a londoni FTSE-100, a német Dax és a francia CAC is. A budapesti tõzsde délután ugyancsak kisebb, 0,3 százalékos mínuszban állt.

Az amerikai tõzsdén is a recessziós félelmek lettek úrrá csütörtökön zárás elõtt. A süllyedést a gyáripari rendelések csökkenésérõl szóló hír okozta, a piacon az iparvállalati részvények is mélyrepülésbe kezdtek. Az a hír sem segített, hogy növekedett a munkanélküli segélyért folyamodók száma. A Dow Jones 350 pontot, vagyis 3,25 százalékot esett, a Nasdaq 1976 ponton, 4,5 százalék zuhanással zárt. A pénteki nyitáskor, magyar idõ szerint délután háromkor minden mutató emelkedéssel kezdett: a Dow Jones 1,04 százalékos, 112 pontos, a Nasdaq 1,55 százalékos, 31 pontos, a S&P 1,63 százalékos, 18 pontos pluszban kezdte a napot.