Miből van a könyv?

Magyarországon az elektronikus könyvben üzletet látó vállalkozások előőrsei csak mostanában kezdik megvetni a lábukat a piacon, melyre jelenleg igen kevés vásárló téved. De még az Egyesült Államokban sem sikerült tisztázni az üzlet alapjait érintő leglényegesebb jogi kérdéseket, köztük azt a nyelvfilozófiai talányt, hogy a "könyv" szó jelentése tartalmazza-e a digitális könyvet.

Azt is eladtad nekem, amiről sejtelmed sem volt

A Bertelsmann tulajdonában lévő Random House kiadó jogászainak különös ötlete támadt. Szerintük azok a szerzők, akik az internet megjelenése előtt a kiadóval kötött megállapodásukban eladták munkájuk "könyv formában" való megjelentetésének jogát, egyben eladták ugyanezen munkák digitális kiadásának jogát is.

Ezt a különös érvet, mely persze a "könyv" szó valamilyen meghatározásán áll vagy bukik, a jogászok elő is adták abban a februárban kezdődött perben, melyet a Random House indított a RosettaBooks nevű digitális kiadó ellen. A RosettaBooks ugyanis a szerzőktől, illetve a jogutódoktól megszerezte nyolc ilyen könyv elektronikus kiadásának jogát, és májustól már javában árusítja őket.

Digitális formában létezni egész más dolog

Sidney H. Stein manhattani szövetségi bírónak július 11-én - a két fél meghallgatásának záróakkordjaként - nyelvérzéke azt súgta, hogy a könyv fogalmába nem tartozik bele a digitális könyv, mivel számítógépes adatok formájában létezni egészen más dolog, mint papír és nyomdafesték formájában. Ezért a Randon House joga, hogy "könyv formában" publikáljon és értékesítsen bizonyos munkákat, nem foglalja magában azt a jogot, hogy digitális könyv formában is megjelentesse őket.

Nézd csak meg a saját szótárad!

Az egészséges cinizmussal rendelkező Stein bíró nem tudta megállni, hogy ne utaljon a felperes által kiadott Webster's Unabridged Dictionary idevágó szócikkére is, mely szerint a könyv egymáshoz ragasztott vagy fűzött papírlapokból és két borítólapból álló olvasnivaló.

A Random House azonban folytatja a jogi csatát, és - a The New York Times beszámolója szerint - kitart amellett, hogy "a digitális könyv könyv", bár nem kívánja beperelni a hűtlen szerzőket.

Nem csak a Random House nem tudta, hogy jön

Ha az elektronikus könyv nem halva született ötlet, igen sok múlhat ezen a definíción. Az amerikai könyvkiadók ugyanis csak az 1980-as évek vége felé kezdték belefoglalni a szerzőkkel kötött megállapodásokba a digitális kiadás jogát. Ha a RosettaBooks nyeri a pert, új kiadók tömege jelenhet meg, melyeknek a szerzők vagy a jogutódok eladhatják a korábban már könyv formában megjelent művek digitális kiadás jogát. Ha viszont a Random House győz, akkor szinte a hagyományos könyvkiadók felségterületévé válik az e-könyv-piac.

Bár e jelentéstani vitában az utolsó szó valószínűleg csak évek múlva hangzik el, Stein bíró érvelése sokak számára azt sugallja, az amerikai bíróságok az internetet egyre határozottabban olyan médiumnak kezdik tekinteni, melyre nem terjeszthetők ki egykönnyen a hagyományos médiában alkalmazott régi szabályok.

A magyar definícióra még várni kell

Az Indexnek nem sikerült hasonló magyarországi perre bukkannia, de az egyik e-kiadó jogásza szerint előbb-utóbb nálunk is számolni kell ilyen vitákkal, melyekre valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság tesz majd pontot a könyv szó jogi meghatározásával.

Üzlet - türelmes idealistáknak Az interneten fellehető magyar kiadók többsége kizárlólag papírkönyvet árul. Összesen négy vállalkozás, a Vikk.net, az E-kiadó, a Mekka és az Uhu próbál e-könyveket értékesíteni. A kínálat - eufemisztikusan fogalmazva - katasztrofálisan szegényes, nagyjából 100-120 könyvből áll az egész piac. Bár csak egy kiadó közöl weboldalán eladási adatokat, nem kell különösebb merészség annak kijelentéséhez, hogy az e-könyv nem a világ legjobb biznisze. Az Index nagyvonalú becslése szerint a szóban forgó kiadó félév alatt körülbelül 120 ezer forintos bevételre tett szert könyvértékesítésből.