Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
A korrupció elleni erőteljesebb fellépést szorgalmazza Dmitrij Medvegyev orosz elnök, aki szeptemberben terjeszti a parlament elé erről szóló törvényjavaslatát. Vlagyimir Putyin utóda a szegénység leküzdése mellett a korrupció elleni harcot jelölte meg elnökségének egyik prioritásaként, és már két héttel beiktatása után határozatot hozott egy korrupcióellenes tanács felállításáról.
A nagyobb átláthatóság jegyében a jövőben rendszeresen vizsgálják a hadsereg tisztjei, a köztisztviselők, a bírák és a rendőrök vagyoni helyzetét, az állami hivatalnokok felelősségre vonására pedig speciális fegyelmi bíróságot állítanak fel. A tervezet külön fejezetben szabályozza az állami és a köztulajdonban lévő értékek használatát és használatba adását, valamint a közbeszerzési eljárásokat is alaposabban ellenőrzik.
Az októberre várható szövetségi jogszabálycsomag mellett november 1-jéig minden kormányzati testületnek saját korrupcióellenes tervet kell összeállítania. Medvegyev elnök még júniusban kijelentette: Oroszország a nemzetközi szerződésekhez, így az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához, illetve az Európa Tanács vonatkozó egyezményéhez is csatlakozni kíván, ám azt szeretnék elkerülni, hogy ez kampánnyá váljon.
Az előírások szigorítására szükség is van, hiszen az orosz állam egyik legsúlyosabb problémája a korrupció: az első félévben mintegy 27 ezer korrupciós ügyet tártak fel, ez mintegy tíz százalékkal több, mint 2007 hasonló időszakában. Ahogy Alekszandr Bukszman, az orosz főügyész első helyettese a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak elmondta, a megvesztegetési ügyek száma rohamosan nő, az év első hat hónapjában már hat százalékkal több esetet jelentettek az egy évvel ezelőttinél. A lap ugyanakkor az ügyvédi kamara elnökét is idézi, aki szerint a hivatalos statisztikák a valós korrupciós eseteknek csupán elenyésző részét, alig három százalékát tükrözik.
Problémát jelent, hogy az állami hivatalnokok maguk is jócskán profitálnak tisztségükkel járó hatáskörükből és kapcsolatrendszerükből - a főügyészség vizsgálata szerint évente a költségvetés egyharmadának megfelelő összeg vándorol az orosz tisztségviselők zsebébe. Hogy ennek a gyakorlatnak véget vessen, a duma a jövőben a lobbizást is legitimálná. A piaci szereplők ugyanakkor szkeptikusak ezzel kapcsolatban, hiszen több hasonló kezdeményezés is megbukott már Oroszországban. Az érdekérvényesítés határai nagyon nehezen definiálhatóak, de a gazdaság és a társadalom között kialakult érdekérvényesítő mechanizmus megváltoztatása is komoly ellenállásba ütközne.
Jellemző, hogy nem ritkán az állami tisztségekre történő kiválasztás is ismeretség vagy "likviditás" alapján történik: Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz politika fenegyereke azt állítja, hogy egy kormányzói tisztség ára 5-7 millió euró között mozog, ugyanennyibe kerül egy hely a parlament felsőházában is. A kisebb tisztségek, mint például egy minisztérium vagy egy szövetségi hivatal vezetése már 3-4 millió euróért is megkapható.
Alekszandr Gurov, a duma biztonsági bizottságának tagja, aki Mihail Gorbacsov idején a szervezett bűnözés elleni harcot irányította, a lapnak nyilatkozva kijelentette: ha minden korrupt tisztségviselő ellen vizsgálatot indítanának, nem maradna senki, aki az országot vezethetné, mert le kellene csukni a parlamenti képviselők háromnegyedét és csaknem valamennyi kormányzót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
