További Világ cikkek
A KPMG nemzetközi tanácsadó európai, közel-keleti és afrikai régiójának igazságügyi szakértői csoportjai 360 olyan esetet vizsgáltak meg, amelyekben saját ügyfeleik kértek segítséget a vállalatnál gyanított visszaélés leleplezésére, azaz a KPMG – eddig egyedülálló módon – valós eseteket elemezve állította fel a tipikus csaló portréját.
Eszerint a jellegzetes csaló 36-55 éves férfi, több mint hat éve dolgozik már cégénél, vezető beosztásban, többnyire a pénzügyi osztályon. Egyedül "tevékenykedik" és végül komoly anyagi és erkölcsi kárt okoz saját társaságának. A felmérés megállapítja, hogy a csalók főként a belső ellenőrzések elégtelenségét használják ki, tettüket a pénzszerzésen túl éppen a megfelelő kontroll hiányából adódó lehetőség, alkalom motiválja. Ezekben az esetekben – éppen a kontroll elégtelensége miatt – általában névtelen bejelentések vezetnek a csalás felfedésére.
Jellegzetes visszaesők
Jimmy Helm, a KPMG közép- és kelet-európai régiójának Forensic partnere arra figyelmeztet, hogy a csalók mintegy kétharmada a cég felső vezetői közül kerül ki. "A felső vezetők hozzáférnek bizalmas információhoz, könnyebben kikerülhetik a belső kontrollmechanizmusokat, és így végül nagyobb kárt is okoznak" – hangsúlyozza Helm, aki szerint a tanulmány igazolja, hogy a kockázat jelentős, ráadásul kis- és nagyobb cégek egyaránt komoly anyagi vagy presztízsveszteséget szenvedhetnek el saját munkatársaik esetleges visszaélése miatt.
A tanulmány szerint a csalók jellegzetesen visszaesők – a vizsgált esetek kilencvenegy százalékában lebukásukig több csalást is elkövettek. Ugyanakkor a visszaélések háromnegyede legalább fél éve, míg mintegy harmaduk legalább három éve folyamatban volt már, amikor elkövetőjük lelepleződött.
Titkolóznak
Bár jelentős a kár, az imidzsüket féltő cégek inkább titkolódznak. Az esetek rendkívüli érzékenységét igazolja az érintett cégek reakciója: kétharmaduk semmilyen vagy csak hiányos információkat közölt a nála előfordult visszaélésről. Ritkán tájékoztatják a munkatársakat, a hatóságokat vagy a sajtót, attól tartva, hogy a mindez rossz fényt vet a társaságra. Mindebből az is következik, hogy igen ritkán indul formális nyomozás a csalások felderítésére – az esetek többségében a rendőrség vagy az illetékes hatóságok bevonása nélkül, a cégek megbízásából saját, "házon belüli" vizsgálat indul.
Pedig a pénzügyi kár igen komoly, és az esetek többségében annak terhét az érintett cég maga kénytelen állni. Jimmy Helm szerint a társaságoknak csak ritkán sikerül teljes mértékben orvosolni a kárt. "Mindezt súlyosbítja az a tény is, hogy a károk rendezése gyakran több évig is eltart. Jóval kifizetődőbb a megelőzés – a felső vezetők működését is ellenőrző etikai normák bevezetése –, ezek jóval hatékonyabb és költségkímélőbb eszközök" – hangsúlyozza a KPMG partnere.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
