Kuba képes a gazdasági túlélésre

Kuba súlyos politikai válság elé néz, mivel Fidel Castrót nagy valószínűséggel legfeljebb átmeneti időre tudják talpra állítani orvosai, öccse, Raúl Castro, a kijelölt utód pedig, bátyjával ellentétben, nem karizmatikus vezető. Kérdés, hogy az esetleges politikai káosz, hogyan hathat az ország épp felívelőben lévő gazdaságára. Kuba túlélte az 1961 óta szorongató amerikai embargót, az évi 4-6 milliárd dolláros szovjet támogatás megszűnését a Szovjetunió felbomlásával, valamint fő exportcikke, a cukor világpiaci bukását.

Védőoltás-exportőr

A kilencvenes években a szocialista tábor piacként is megszűnt létezni a szigetország számára, így a GDP 35 százalékot zuhant. A gazdaság azonban ezt is túlélte, sőt új lehetőségeket kapott a hidegháború megszűnésével, valamint azzal, hogy Latin-Amerika több országában baloldali erők jutottak hatalomra. Kuba három legnagyobb szuverén hitelezője 2005-ben már Argentína, Mexikó és Brazília volt. Emellett egészen újszerű exportlehetőségek bukkantak fel, például az egészségügy területén.

A kilencvenes években elsőként fejlesztett ki és kezdett gyártani vakcinát a meningitis B ellen, a hepatitis B elleni védőoltását 30 országnak szállítja. Szokatlanabb, de hasznos és jól fizet az orvosok exportja: a BBC szerint 14 ezer kubai orvos dolgozik a venezuelai nyomornegyedekben, ahol ingyenes ellátást biztosít az ott lakóknak, amiért Hugo Chávez elnök napi 90 ezer hordó olajat fizet Havannának. Ez a 15 évre szóló megállapodás világpiaci áron számolva 1 milliárd dollárt hoz Kubának.

Ki tudja, mennyi a kubai GDP?

Idén a két ország kereskedelmi forgalma eléri a 3,5 milliárd dollárt, ami 40 százalékkal több a tavalyinál. A helyzet hasonló a régió többi országának esetében is, vagyis az amerikai embargópolitika már rég összeomlott. Idén április 29-én Kuba, Venezuela és Bolívia gazdasági integrációs megállapodást írtak alá (ALBA), amely egyfajta szociális alapokon nyugvó kereskedelmi kapcsolatrendszert irányoz elő. Ugyancsak jelentős partner Kína, amely a külkereskedelmi forgalom több mint 10 százalékát adja, és különösen érdekelt a legfőbb kubai exportcikké előlépett és a világpiacon egyre drágább nikkel kitermelésében és feldolgozásában.

A GDP növekedése a kubai rezsim javára csalásra nemigen hajló CIA adatai szerint tavaly 8 százalékos volt, maga Castro pedig azt állította, hogy az idei első negyedévben 11,8 százalékkal bővült a GDP. Egyre jelentősebb az idegenforgalom: 2004-ben már 2,05 millió turista érkezett, s a bevétel 2,25 milliárd dollár volt. A sziget északi partjainál ugyanakkor olajat találtak - ez is növeli annak esélyét, hogy a kubai gazdaság át tudja vészelni az esetleges vezetőváltást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!