További Világ cikkek
Mind Viktor Juscsenko, mind Gyurcsány Ferenc a találkozó után beszélt esetleges közös gázprojektről. Elhangzott: egymilliárd köbméteres föld alatti gáztározó építéséről volt szó Ukrajna területén Magyarország számára. Juscsenko közölte: közvetlenül a határ mentén biztosíthatnak erre alkalmas területet. Emellett a találkozó után jelezték: tárgyalnak tranzitgázvezeték-kapacitás biztosításáról egy Magyarországon megépítendő gázerőmű számára.
Az energetikai témák közé tartozik az is, hogy Gyurcsány bejelentette Magyarország érdeklődését húsz megawattnál kisebb kapacitású vízerőművek építése iránt a Felső-Tisza vidékén, ez egyébként már korábbi ukrajnai tárgyalásokon is szóba került. Ez állhatott a mögött, hogy a megbeszéléseken részt vett az ukrajnai áramtermelésben és -importban leginkább érdekelt System Consulting társaság tulajdonosa, Kapolyi László is.
Mindazonáltal a tárgyalásokon állítólag nem vitatták meg a magyar szempontból igencsak időszerű és nagy fajsúlyú áramimport kérdését. Több hazai felhasználó, így a Dunaferr működését is az átlagos hazai árnál olcsóbb ukrán villamos energia teszi gazdaságosabbá. Ez a lehetőség csökkenhet vagy elveszhet, ha Ukrajna felülvizsgálja áramexport-szerződéseit, ahogyan azt az ottani sajtó állítja. Ukrán számítások szerint az exportárak alig haladják meg az átlagos európai áramár harmadát, vagyis bőven van tere az emelésnek.
Szélsőséges esetben – vagyis az európai piaci áramárak érvényesítésekor – félmilliárdos többletkiadást jelenthet az áremelés a magyarországi importőröknek, ám a Dunaferr költségnövekedése miatt csökkenne a Donbasz nyeresége. Juscsenko egyébként ma egyórás látogatást tesz Ukrajna legnagyobb magyarországi befektetésénél, a Dunaferr Zrt.-nél, de információnk szerint ott sem készül üzleti tárgyú bejelentésre.
Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott tegnapi megbeszélésén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazta – tudta meg a napilap diplomáciai forrásból –, kiemelve a záhonyi átrakó fontosságát. Mint lapunk is többször beszámolt róla, a záhonyi logisztikai központ fejlesztéséről hosszú ideje folynak már háromoldalú – ukrán, orosz, magyar – tárgyalások.
Egyezmény nem született a mostani látogatáson. Igaz, megállapodtak új határátkelőhelyek megnyitásáról, s arról is, hogy tárgyalnak majd a közös vámkezelés lehetőségéről is. Jelenleg sok a panasz az átkelőkön a vámügyintézés miatt. Juscsenko egyébként beszélt arról is, hogy az utóbbi két évben rendkívül dinamikusan fejlődtek a két ország üzleti, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai.
Tény, tavaly a kétoldalú forgalom már meghaladta a kétmilliárd dollárt. Kedvező, hogy a forgalom szerkezete folyamatosan javul: tavaly például több mint duplájára nőtt a gépek, berendezések árufőcsoport kivitele, részesedése meghaladja az 50 százalékot. A forgalomnövekedés számottevő része ráadásul kooperációs termelési kapcsolatbővülésnek köszönhető. Alakulnak a befektetői kapcsolatok is: az ukrán statisztikák szerint tavaly év végén közel 250 millió dollárra rúgott a magyar vállalkozások által Ukrajnában végrehajtott működőtőke-befektetések értéke.