Gyengül a márkalojalitás
Az ügynökség több tanulmányra hivatkozva megállapítja, hogy a 40-50 évig vezető nagy márkák értéke jelentősen csökkent, a fiatalok szerint ezek csupán egy letűnt kultúra szimbólumai. A globális márkák - például az IBM, a Coca-Cola, a Procter & Gamble, az Intel, a Ford, vagy a General Electric - forgalmuk jelentős részét európai, közel-keleti és afrikai tevékenységükben realizálják, emiatt képesek voltak beilleszkedni egy-egy ország társadalmi közegébe, és sikerült elfogadtatni termékeiket.
Az iraki háború miatt azonban a brit, a francia és a német fogyasztók húsz százaléka mondja azt, hogy valószínűleg hajlandó lenne bojkottálni az amerikai márkákat. A McCann-Erickson McCann Pulse csapatának felmérése szerint Kelet- és Közép-Európában kevésbé érzékelhető az Amerika-ellenesség. Osztrák területen folytatott kutatások szerint az amerikai életstílust reprezentáló márkák, így a Coke, a Pepsi, a Levi's és a Timberland iránt nem csökkent a rokonszenv.
Itthon nincs nyugatimárka-ellenes trend
A Magyar Márkagyártók Szövetsége sem érzékeli, hogy megjelent volna a nyugatimárka-ellenes trend. Vannak speciális kategóriák, például a húspiac, ahol a helyi gyártmányok dominálnak, de általában a vásárlók szívesen veszik a globális márkákat is. A szövetség is ismeri az antiglobalista érzelmekről készült felméréseket, ugyanakkor számtalan ellenkező példával is találkoznak.
Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató ügyvezetője szerint ha egy tízes listát kellene összeállítani arról, hogy milyen szempontok alapján választanak terméket a magyarok, a "lokális szempont" a sor végén kullogna. A magyar vásárlók márkalojalitása mindazonáltal ugyancsak folyamatosan gyengül. A Weber szerint a nagy cégeknek egyre inkább a helyi szempontokat kell figyelembe venniük.
