Külső segítség kell
A megkérdezettek 89 százaléka tudatában van annak, hogy a bővítés érinteni fogja üzleti tevékenységét, és hogy a változásokra fel kell készülni. A minta kétharmadánál ugyanakkor csupán az idén kezdtek el, vagy ezután kezdenek majd el számolni a csatlakozás következményeivel, felkészülni az EU-bővítéssel együtt járó változásokra.
A felmérésben résztvevőknek mintegy fele úgy véli, önállóan, külső segítség nélkül nem lesznek képesek kezelni a bővítésre történő felkészülés folyamatát. A cégek 86 százaléka egyelőre semmiféle költségvetési tartalékot nem hozott létre e célra, a megkérdezetteknek alig hét százaléka különített el erre ötvenezer eurót vagy ennél többet.
Számítanak az adórendszer változására
A bővítésre való felkészülést illetően a cégek többsége (68 százaléka) regionális szemléletmódot vall. A válaszadóknak mintegy húsz százaléka úgy véli, a csatlakozás miatt vállalatuk szerkezeti módosításokat is kénytelen lesz végrehajtani.
A válaszadók legtudatosabban az adózási rendszer módosítását tartják számon, valamint a könyvelési és jelentéstételi rendszert érintő változásokra számítanak. A minta 88 százalékánál úgy gondolják, szükség lesz a könyvelési rendszer EU-normákhoz való igazítására, míg 58 százalék úgy véli, a jelentéstételi rendszernek kell majd változnia. A megkérdezetteknek 45 százaléka gondolja úgy, hogy mindkét szisztéma módosításokra szorul.