Az idei közgazdasági Nobel-díjat Paul Krugman, az amerikai Princeton egyetem közgazdásza kapta, jelentette be hétfőn a Svéd Tudományos Akadémia. Krugman 1953-ban született, jelenleg a Princeton Egyetem professzora, valamint állandó szerzője a New York Times című lapnak.
Az amerikai professzort a kereskedelmi szerkezet és a gazdasági aktivitás területén végzett kutatásai alapján díjazták Stockholmban. Teóriája a szabad kereskedelem eddig nyitott kérdéseire ad választ, írja az AP.
„Mik a hatásai a szabad kereskedelemnek és a globalizációnak? Milyen erők állnak a világszerte hódító jelenség, a városiasodás mögött? Paul Krugman megalkotta azt az elméletet, ami választ ad ezekre a kérdésekre” - idézi az AP a Svéd Tudományos Akadémia indoklását.
„Sikeresen integrált két, eddig egymástól független területet: a nemzetközi kereskedelmet és a gazdaságföldrajzot.”
Krugman 10 millió svéd korona díjazásban részesült (majdnem 263 millió forint).
A díjat Alfred Nobel tiszteletére a svéd központi bank, a Riksbank alapította 1968-ban.
Az MTI összeállította a közgazdasági Nobel-díjasok listáját 1998 óta:
1998 - Az indiai Amartya Sen a jóléti gazdaságpolitikák elemzéséért, az éhezést és a szegénységet okozó gazdasági mechanizmusok vizsgálatáért.
1999 - A kanadai Robert A. Mundell a különböző árfolyamrendszerekben működő pénzügyi és költségvetési politikák, és az optimális valuatövezetek elemzéséért.
2000 - Az amerikai James Heckman és Daniel McFadden a háztartási és az egyéni költségvetések tanulmányozására alkalmas statisztikai módszerek kifejlesztéséért.
2001 - Az amerikai George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz a modern információs közgazdaságtan alapjainak lefektetéséért.
2002 - Az amerikai Vernon Smith és az amerikai-izraeli Daniel Kahneman azért a munkásságért, amellyel a közgazdaságtan lélektani és kísérleti kutatási eredményeinek a döntéshozatalban játszott szerepét tárták fel.
2003 - Az amerikai Robert Engle és a brit Clive Granger a gazdasági idősorok vizsgálatának új statisztikai módszereiért.
2004 - A norvég Finn E. Kydland és az amerikai Edward C. Prescott, akik kimutatták az üzleti ingadozások mögött álló erőket, valamint a gazdaságpolitika összefüggéseit a makrogazdaság kulcsfontosságú területein.
2005 - Az amerikai Thomas Schelling és az izraeli Robert Aumann a kereskedelmi és üzleti konfliktusok elkerülését segítő játékelméleti kutatásaikban elért eredményeikért.
2006 - Az amerikai Edmund S. Phelps makroökonómiai elemzéseiért, amelyek hozzájárultak a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú hatása közötti összefüggések megértéséhez.
Magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyi (Harsányi János) részesült megosztott közgazdasági Nobel-díjban a játékelmélet terén kidolgozott elemzésekért.