Szelek szárnyán érkezik a profit

A WilderHill által számított New Energy Global Innovation Index (NEX) – ami egyik megfelelõ leképezése a szektorban mûködõ vállalatok árfolyamainak átlagos változásának – 2007-ben 57,9 százalékos növekedést mutatott. Az indexbe olyan vállalatok kerülnek be, amelyek innovációs tevékenységében kiemelt szerepet kap a tisztább energiafelhasználás, az energiahatékonyság és a megújuló erõforrások.

A hitelpiaci válság hatására kialakuló pénzügyi válság tovagyûrûzött a szektor vállalataihoz is, a NEX index értéke 17,9 százalékkal csökkent 2008 elsõ negyedévében. A 2008 januárjában tapasztalt nagymértékû visszaesést mérsékelt növekedés követte az év elsõ felében, ennek következtében a NEX index 2008 második negyedévében már 8 százalékos pluszban tartózkodott az elõzõ negyedévvel összehasonlítva. Az utóbbi hónapokban újfent felerõsödõ piaci bizonytalanság alól a szektor sem tudta kivonni magát, a Nex index alakulása trendjét tekintve lemásolta a Nasdaq mozgását.

Az egész világra vonatkozó, a megújuló erõforrásokba való befektetések abszolút nagysága 2007-ben minden korábbi rekordot megdöntve 148,4 milliárd dollárra emelkedett, ami 2006-hoz képest 60 százalékos növekedést jelentett. Összehasonlításképpen 2004-ben még "mindösszesen" 33,2 milliárd dollár volt a befektetett tõke nagysága- állapítja meg a New Energy Finance és az UNEP által készített tanulmány. A növekedés fõ mozgatórugója az újonnan létesített beruházások voltak 2007-ben, ez a terület önmagában 68 százalékos éves növekedés mellett 84,5 milliárd dollárt jelentett.

Az abszolút favorit a szélenergia

A legtöbb pénzt a beruházók a szélenergiára épülõ kapacitások létesítésre és bõvítésére fordították, az ilyen jellegû kiadások meghaladták például a víz- vagy az atomenergiába történõ beruházásokat. A különbözõ beruházási és befektetési kategóriák között a szélenergia domináns szereplõ, az esetek többségében több mint 40%-os részesedik az összes kiadásból.

Szintén a szélenergiához köthetõ a spanyol Iberdrola Renovables cég 2007-es tõzsdei bevezetése 7,2 milliárd dollár értékben, ami a negyedik legnagyobb tõzsdei bevezetés volt az évben és a valaha volt legnagyobb Spanyolországban. A szélenergia 2008-ban is a legfontosabb terület marad, a fokozott innovációs tevékenységnek köszönhetõen az ágazat növekedése - a pénzpiaci turbulencia miatti bizonytalanság elmúlásával párhuzamosan - a 2007-es dinamikához hasonló nagyságrendben folytatódhat.

Feltörekvõ piacok

Folytatódott 2007-ben az elmúlt évekre jellemzõ földrajzi átrendezõdés a fejlett országok felõl a fejlõdõ országok felé, aminek magyarázata, hogy a károsanyag kibocsátás közel 50 százalékáért ezek az országok felelõsek. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a fejlõdõ országok esetében az olcsóbb munkaerõ miatt a beruházások alacsonyabb költséggel valósulhatnak meg.

Az összes kiadás megközelítõleg 20-80%-ban oszlott meg a fejlõdõ és fejlett országok között, azonban az utóbbi években éles váltás volt megfigyelhetõ az eszközberuházások területén, a fejlõdõ országok részesedése ebben a kategóriában a 2003-2004-es átlagos 10%-ról 2006-2007-re 20%-ra növekedett. A fejlõdõ országok között továbbra is 3 domináns szereplõ található, nevezetesen Kína, India és Brazília.

Kína esetében a 2008-as pekingi nyári olimpia rendezése nagy lökést adott a befektetéseknek, a pekingi kormány ezáltal egyértelmûen bebizonyíthatta, hogy elkötelezett egy környezetkímélõbb világ "megteremtésében". Jól mutatja ezt, hogy 2007-ben a nem víz alapú megújuló energiaforrásokra szánt kapacitásbõvítés mértéke Kínában közel megnégyszerezõdött. Az olimpia után az erõteljes beruházási tevékenység tovább folytatódhat, a dinamika azonban változhat a kínai kormány jövõbeli gazdaságpolitikájának függvényében.

Szemléletváltás

A globális éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható fejlõdés biztosítása korunk meghatározó kérdései. Az új energiába történõ beruházások a New Energy Finance becslései szerint 2012-re már elérik a 450 milliárd dollárt, míg 2020-tól már az éves növekedés meghaladhatja a 600 milliárd dollárt. A Stern Review elõrejelzése szerint a szén-dioxid koncentráció 550 ppm-es szinten való stabilizálására évente körülbelül a globális GDP 1%-át kellene fordítani, ami 2015-ben 134 milliárd dollárral, 2030-ban 930 milliárd dollárral lehet egyenértékû. Összehasonlításul 100 évvel ezelõtt a légkörben még körülbelül 250 ppm volt a szén-dioxid koncentráció a levegõben, a mostani historikusan magas koncentráció fenntartása (vagy esetleges csökkentése) elengedhetetlen a légkör átlaghõmérséklet-növekedésének lelassításához. Az elkövetkezõ évtizedekben ennek megfelelõen a szektor tõkevonzó képessége a mai szintekhez viszonyítva a többszörösére fog növekedni, ami jótékony hatással lehet a vállalatok árfolyamának alakulására.

Ezen felül megváltozni látszik a helyzet környezetvédelmi kérdésekben a legnagyobb szennyezõ amerika esetében, a folyamat a várakozások szerint a 2008-as elnökválasztás után fel fog erõsödni. A politikai szemléletváltás elõrelátható megváltozása cselekvésre ösztönzött több vezetõ befektetési bankot is. Közös "alapelveikben" a Citi, a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley felvázolták a fõbb szén-dioxid kibocsátó amerikai vállalatok számára, hogy milyen finanszírozási feltételek mellett lesznek hajlandók a jövõben finanszírozni a beruházásaikat. A fosszilis tüzelõanyagokra épülõ vállalatok fejlesztései az energiaellátás biztonsága érdekében valóban szükségesek, azonban az esetleges környezetpolitikai szemléletváltozás és a szabályozási bizonytalanságok a választások után potenciális kockázatokat hordoznak magukban. A kiadványban emellett felhívják az energiaszektorban mûködõ vállalatok figyelmét arra, hogy fokozott figyelemmel legyenek az energiahatékonyságra.

A megújuló erõforrásokra koncentráló vállalatok széles köre számára nyújt lehetõséget a beruházási kereslet várható erõteljes növekedése, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozóktól egészen a közvetlen eszközberuházást végzõ vállalatokig. A fokozott innovációs tevékenységbõl adódóan azonban a társadalom széles köre profitálhat, ha nem is pénzben mérhetõ módon, de az életminõség javulásában mindenképp. Minél több vállalat fog a jövõben a környezettudatos stratégiára átállni, annál inkább nyomás nehezedik majd a többi vállalatra is, hogy a trendet kövesse. Most fog igazán érvényesülni a mondás, miszerint aki kimarad, az lemarad. Emellett pedig már most megfigyelhetõ, hogy a változás igénye nem "csak" a szabályozók és vállalatok részérõl jelentkezik, hanem az egyik legfontosabb szegmenstõl, a beruházásokat finanszírozó intézmények (bankok, befektetési alapok, nyugdíjalapok) felõl is.