Eközben a férfiaknál gyakorlatilag stagnál ez a mutató: az Eurostat adatai szerint az uniós átlag 71, a 15 régi tagországé 72-73 százalék körül ingadozik. Elemzők ennek kapcsán rámutatnak: az utóbbi évtizedek gazdasági növekedése jelentős részben annak volt köszönhető, hogy a nők egyre nagyobb arányban jelentek meg a munkaerőpiacon. Hosszabb távon is megfigyelhető ez a trend, hiszen a nők foglalkoztatása már az első világháború idején szükségessé vált, és a második világháború utáni újjáépítés ennek újabb lökést adott.
Womenomics
A tekintélyes The Economist magazin a nő és a közgazdaságtan szavak összeolvasztásával "womenomics"-nak nevezi ezt a folyamatot, és úgy véli: a gyengébb nem munkavállalása fontosabb növekedési tényező a modern világgazdaságban, mint a technológiai forradalom vagy Kína felemelkedése.
Chrystia Freeland, a Financial Times amerikai kiadásának felelős szerkesztője egy nemrég megjelent írásában arra a következtetésre jut, hogy a piacgazdaság erői minden mozgalomnál többet tettek azért, hogy hatalmi pozícióba juttassák a nőket. Emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben a lányok már az iskolában is jobban teljesítenek a fiúknál, és a fejlett országokban nagyobb arányban jutnak be a felsőoktatásba.
Ennek fényében nem csoda, hogy a munkaerőpiacon is felzárkóznak, sőt átveszik a vezető szerepet a gyengébb nem képviselői. Nemcsak alkalmazottként állják meg a helyüket, hanem a vállalkozók között is egyre több sikeres nőt találunk.