Megérkezett az árfolyamnyereség-adó

Alig több mint egy hónap van már csak hátra, amíg 0 százalékos árfolyamnyereség-adó mellett üzletelhetünk a Budapesti Értéktőzsdén, valamint az uniós és az OECD-országok börzéin. A köztársasági elnök aláírása után már a Magyar Közlönyben is megjelent a törvény szövege, amelynek értelmében szeptember elsejétől 20 százalékos adó terheli majd a tőzsdei ügyleteket. (Az Egyesült Államok piacain kötött tranzakciók után továbbra is a bezsebelt haszon negyedét kell befizetni az államnak.)

Adóalapok

A 2006. évi LXI., az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály paragrafusai szerint a tőzsdei ügylet után fizetendő közterhet a magánszemélyeknek éves adóbevallásukban kell majd szerepeltetni - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. A befektetők által kiszámolt adóalapot a beszerzési és az eladási ár különbsége adja, ezek közül az utóbbi adott, míg előbbi meghatározására két módszer közül választható ki a kedvezőbb szcenárió.

A beszerzési érték nemcsak az értékpapírokért korábban fizetett vételár lehet, hanem a törvény lehetőséget ad arra is, hogy az árfolyamnyereség-adó kiszámításánál ne ezt, hanem 2006. augusztus hó utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát vegye figyelembe. Amennyiben külföldi piacon kötött ügyletről van szó, arra is figyelni kell, hogy a számításnál az ügylet teljesítésének napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az így keletkezett adóalapot csökkentik az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek, de ami fontosabb, hogy lehetőség van a veszteség elhatárolására is, és akár az adóévet megelőző két évet is figyelembe vehetjük majd az adóalap kiszámolásánál.

Adóhiány

Természetesen csak az idén szeptember elsejétől megkötött ügyleteken elszámolt mínuszt vehetjük majd figyelembe a bevallásnál. Az adót elbliccelni egyébként nem lesz majd érdemes, hiszen a befektetési szolgáltatóknak kötelező lesz majd minden év január 31-éig megküldeni az előző évre vonatkozó adatokat az adóhatóságnak. A bevallások rutinellenőrzésekor így pedig könnyen kibukik majd az esetleges adóhiány.

A szintén szeptember elsejei utáni ügyletekre alkalmazott és ugyancsak 20 százalékos kamatadó esetében már egyszerűbb lehet a befektető dolga, hiszen amennyiben mondjuk hazai pénzintézet a kifizető, akkor automatikusan levonják majd az összeget a tőke után járó kamatból. Amennyiben viszont külföldön rendelkezünk betéttel, akkor ismét csak az éves bevallásban kell szerepeltetni az összeget, de az adó megfizetésére hamarabb kell sor keríteni, azt ugyanis a negyedévet követő hónap 12-éig kell rendezni.