Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Az EU-tagállamok közül talán Görögországban tapasztalható a leghevesebb tiltakozás a demográfiai trendek miatt szükségessé vált, s egyre több kormány által napirendre is tűzött nyugdíjreformok ellen. A szakszervezetek a hetek óta tartó kisebb-nagyobb akciók után mára általános sztrájkot hirdettek, tiltakozásként a konzervatív miniszterelnök, Kosztasz Karamanlisz november végén ismertetett tervei ellen. Ennek lényege, hogy nyolc nagyobb és tíz kisebb egységbe vonnák össze a jelenleg működő 155 nyugdíjpénztárat, amelyeket szakértők szerint reform nélkül másfél évtizeden belül teljes csőd fenyeget. Az összevonás hatékonyabb működést tenne lehetővé. Ezen túlmenően – és éppen ez váltotta ki a szakszervezetek, az ellenzék, sőt a csekély parlamenti többségű kormánypárti képviselők egy részének a tiltakozását – a munkavállalókat későbbi nyugdíjba vonulásra ösztönöznék, és szigorítanák a rokkantak, illetve egyes fizikai dolgozók ellátásának a feltételeit.
Az EU legtöbb tagállama a Görögországéhoz hasonló helyzetű: a nyugdíjrendszer átalakítása Magyarországon is évek óta napirenden van. A demográfiai folyamatok mellett a fő gondot nálunk az okozza, hogy az átlagos nyugdíjazási életkor meg sem közelíti a hivatalos öregségi korhatárt. Így nem a korhatár emelése a legégetőbb feladat, hanem a nyugdíjazáskor elért életkor kitolása. Ennek érdekében a kormány 2007. április 1-jével bevezette, hogy a nyugdíj melletti keresőtevékenység után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot. A jövő év elején pedig hatályba lép az a szigorítás, miszerint a korhatár előtt nyugdíjba vonulók csak akkor szerezhetnek a minimálbérnél nagyobb jövedelmet, ha szüneteltetik az időskori járandóság folyósítását.
Szintén a tényleges korhatár emelését célozza az előre hozott nyugdíjazással kapcsolatos szabályok szigorítása: ezek között szerepel a minimális életkor és a szükséges szolgálati idő emelése, valamint a korhatár előtt passzívvá válók esetében „büntetőpontok” bevezetése. A kormány eredetileg már 2009-től lefaragta volna az előre hozott nyugdíjak értékét – 10 százalékot bőven meghaladó csökkenéssel –, ám ez végül csak 2013-tól válik valósággá. Az azonban, aki korhatár előtt kezdeményezi nyugállományba vételét, 2013-ig is számíthat arra, hogy a „normális” nyugdíjnál alacsonyabb lesz a járandósága. A fő célkitűzés annak a megakadályozása, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozhatatlan mértékűvé nőjenek a következő években. A kormány számítása szerint a nettó állami nyugdíjkiadások a GDP arányában a 2005-ös 10,7-ről 2010-re 11, 2050-re pedig 13,3 százalékra nőnek.
Franciaországban az utóbbi időben rendszeressé váltak a Nicolas Sarkozy elnök közalkalmazotti nyugdíjreformterve elleni tiltakozó akciók. A a tanárok, közlekedési dolgozók és más állami alkalmazottak a mostani 37,5 helyett csak 40 év szolgálati idő után lennének jogosultak a teljes összegű ellátásra.
A legtöbb országban persze nem csak a közalkalmazottakat érintik a szigorítások. Olaszországban 2013-ig fokozatosan 57-ről 61 évre emelnék a korhatárt. A cseh parlamentben várhatóan az év végéig születik alku arról a javaslatról, amelynek értelmében 65 évre nőne a nyugdíjkorhatár, és 25 helyett 35 éves szolgálati idő kellene az ellátáshoz.
A Mercer minap közzétett elemzése egyébként a világ minden részéről hoz példákat a nyugdíjkorhatár emelését vagy éppen a magánbiztosítások szerepének növelését tartalmazó nyugdíjreformokra. Giles Archibald, a tanácsadó cég nyugdíjügyekkel foglalkozó vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami nyugellátás feltételeinek a romlásával párhuzamosan egyre több vállalat igyekszik vonzó nyugdíjbiztosításokkal magához csalogatni a tehetséges menedzsereket és más szakembereket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
