Obama adócsökkentéssel pörgeti fel az amerikai gazdaságot

Talán a harmincas évek nagy gazdasági világválsága óta nem volt ekkora bajban az amerikai gazdaság, mint most. Barack Obama az utóbbi évtizedek legnehezebb feladatával néz szembe.

Az amerikai gazdaság recesszióban van, és még legalább egy évig lassulni fog – a II. világháború óta nem volt ilyen hosszú recesszió az Egyesült Államokban. Tavaly 2,6 millióan vesztették el az állásukat, a munkanélküliség 7 százalékos, de elemzők szerint ez a szám az idén kétszámjegyűre nő, pesszimistább jóslatok szerint akár 14 százalékos is lehet a munkanélküliség. Az ingatlanpiac szabadesésben, a hitelezés mélyponton, a lakossági fogyasztás soha nem látott mélységekben.

Teljesen új szemlélet kell, hogy újra felpörögjön az amerikai gazdaság. Obama nem a bankokat fogja dollármilliárdokért kisegíteni, hanem adócsökkentésekkel és fejlesztésekkel élénkítené a gazdaságot. Igaz, a múlt héten a Szenátus jóváhagyta a 700 milliárd dolláros mentőcsomag második 350 milliárdjának lehívását is. Az is igaz, hogy a pénzügyi szektor gyengélkedése miatt nehezebben pörög fel a hitelezés, ami pedig elengedhetetlen lenne a vállalkozások működéséhez és a lakossági fogyasztás növekedéséhez. A baj nagyságát jelzi, hogy Franklin D. Roosevelt és az 1929-es gazdasági világválság óta nem volt még olyan elnök az Egyesült Államok történetében, akinek költségnövelő és adócsökkentő terveire mindkét oldal rábólintott volna. (Összehasonlításként: amikor Bill Clintont beiktatták 1993-ban, csak 16 milliárd dollárt kért a gazdaság rendbetételére, de a demokrata többségű kongresszus elutasította ezt, az államháztartási hiány megugrásától tartva.)

Azonnal munkába állt

Barack Obama már a kampány idején nagy hangsúlyt fektetett a gazdaságra, választási programjában új munkahelyek megteremtését ígérte, többet költ majd oktatásra, egészségügyre. Ezen kívül adócsökkentést ígért az adófizetők 95 százalékának. Az ősszel kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság némileg felülírta ezeket a terveket, de a főbb irányvonalak maradtak. Nézzük, hogyan pörgetné fel a kedden beiktatott elnök az amerikai gazdaságot.

Obama már megválasztása után azonnal megkezdte a munkát, szakértők csoportjával kidolgozott egy gazdaságélénkítő programot, mely felpörgeti az amerikai gazdaságot. Célja, hogy már beiktatásának másnapján kész terv álljon a rendelkezésére. A csomagot gyorsan meg akarja szavaztatni a Szenátussal és a Képviselőházzal, hogy február közepén már alá tudja írni a törvényt.

Január elején meg is kezdődött Obama új gazdaságösztönző programján a törvényhozási munka, a megválasztott elnök képviselőkkel és szenátorokkal tárgyalt programjáról. Az októberben még 175 milliárd dollárosra tervezett két éves gazdaságélénkítő program azóta már 825 milliárdosra bővült (egyes szakértők szerint ezermilliárd dollár fölé is emelkedhetnek a költségek). Leginkább infrastrukturális fejlesztésekkel, energiatakarékos kormányzati építményekkel, útépítéssel, iskolai felújításokkal, és technológiai fejlesztésekkel szeretné felpörgetni a gazdaságot.

Adócsökkentés

Az egész válság a kiindulópontja az ingatlanpiac összeomlása, az ingatlanárak esése. Ez az oka annak, hogy a pénzügyi szektor még mindig nem tért magához, hiszen az áresés nem állt meg. 75 százalékkal kevesebb lakás épült majdnem egymillió munkahely szűnt meg a szektorban, arról nem is beszélve, hogy családok milliói nem, vagy csak nagyon nehezen tudják fizetni a megnövekedett törlesztőrészleteket. Obamának sokkal közvetlenebb támogatást kell nyújtania az ingatlantulajdonosoknak, mint elődjének. Az egyik megoldás lehet, hogy a lakás jelenlegi értékének megfelelő kisebb hitellel helyettesítsék a meglévőt. Ebben az esetben azonban felmerül a kérdés, hogy ki állja a veszteséget, a meggyengült bankok vagy a kormányzat.

A másik legfontosabb lépés a lakossági és vállalkozói terhek csökkentése, ezt már a választások idején is hangsúlyozta. Most azonban még inkább úgy látja, hogy ez az egyetlen megoldás ahhoz, hogy a vállalkozókedv ne essen vissza és a lakossági fogyasztás is emelkedjen. A 275 milliárd dolláros adócsökkentési program leginkább a középosztálybeli családoknak célozza meg, egyedülállóknak 500, pároknak 1000 dollárral kevesebb adót kell majd fizetni. A szegényebbek 1000 dolláros adókedvezményt kapnak gyermekenként, 2500 dolláros adókedvezményt felsőfokú tanulmányokat végző gyerek után az első négy évben. Az első lakásukat megvásárlók 7500 dolláros adókedvezményt kapnak.

A vállalkozások pedig azzal csökkenthetik terheiket, hogy adókedvezményeket kapnak minden egyes új munkahely után. Pluszkedvezményeket kaphatnak azok a vállalkozások, melyek új technológiát használnak, ezen kívül veteránok és fiatalok foglalkoztatása után még jobban csökkenthetik adóikat. A tehercsökkentés természetesen azoknak jár, akik egy bizonyos szint alatt keresnek.

Az energiától az oktatásig

A csomagból két év alatt 550 milliárd dollárt költenének jóléti intézkedésekre, szociális háló megerősítésére, egészségügyre. Nagyjából 318 milliárd dollár menne a helyi önkormányzatokhoz, melyek egyéként lefaragásokra vagy adóemelésre kényszerülnének. További 102 milliárdot költenének a recesszió áldozataira, munkanélküliek egészségbiztosítására, átképzésére.

Összesen 141 milliárd dollárból fejlesztenék az oktatást. Ebből tízmilliárd dollárt költene tudományos létesítményekre, hatmilliárd dollárt a szélessávú internet kiépítésére vidéken. Obama 41 milliárd dollárt költene a körzetek különféle programjaira, 21 milliárdot az iskolák modernizálására, 79 milliárdot arra, hogy megelőzze a költségvetési lefaragásokat az iskolákban.

Kilencvenmilliárd dollárt költene a közlekedés fejlesztésére, ebből 30 milliárdot autópályák, 10 milliárdot vasúti fejlesztésekre. Obama 32 milliárd dollárt szán az úgynevezett intelligens elektronikus hálózat kialakításához, mellyel jelentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg. A megújuló energia felhasználását elősegítő kutatásokra 20 milliárd dollárt fordítana. A magánházak energiatakarékossá tételéhez 13 milliárd dollárt szán.

Az egészségügyi rendszer fejlesztésére 111 milliárd dollárt költene, ebből 87 milliárdot a legszegényebbek egészségügyi ellátását segítő Medicadire perogramra, 20 milliárd dollárt a rendszer elektronizálására, mellyel megelőzhetőek lennének a kórtörténet nem ismeretéből adódó félrekezelések, illetve 4 milliárd dollárt a megelőzésre.

Obama 2011-ig négymillió munkahelyet teremtene. Elsőként az állami középületeket ösztönzik hatékonyabb energiafelhasználásra, mindez dollármilliárdokat takaríthat meg évente és több millió új munkahelyet is teremt.

Valamit valamiért

Azzal Obamáék is tisztában vannak, hogy a folyamat lassú lesz. A bajokat nem egy-két hónap alatt idézték elő, a megszüntetésükhöz is évek kellenek majd. Az elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, Lawrence Summers szerint az intézkedések egy részét azonnal megérzik az emberek, például úgy hogy több pénzük marad az adócsökkentések miatt. De nagyon sok éveken átívelő programelem van, amit a kétéves program lejárta után is folytatni kell.

Nehéz hónapok jönnek, és a terv sikeréhez az emberek támogatása is kell. Nagy a pszichikai tényező, de az emberek új embert, új vezetőt látnak, ez megteremtheti a bizalmat is.

A csomag hatására rövidtávon nőni fog az államháztartási hiány, de Barack Obama szerint ha ettől való félelmük miatt nem lépnének, akkor csak növelnék a recessziót, tovább nőne a munkanélküliek száma, csökkennének a jövedelmek és nőne a bizalomvesztés.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a hiány ilyen mértékű növekedése nagy problémát jelent. Becslések szerint Obama elnökségének az első évében a deficit elérheti az 1200 milliárd dollárt, pesszimistább jóslatok szerint akár a 2000 milliárd dollárt is, ami az amerikai GDP 14 százaléka. Így a tűzoltás után a kormányzat következő nagy feladata a hiány csökkentése lesz.