Újabb csúcson az olajár

Soha nem látott magasságba, 141 dollár fölé emelkedett ma reggel az olaj árfolyama és 1,5 százalékos erősödést mutat jelenleg. Az árfolyam hirtelen emelkedése mögött technikai tényezők állhatnak, miután az olajár kilépett az elmúlt hetekben kialakított sávból, több befektetői is kénytelen lehetett lezárni short pozícióját. Szép teljesítmény mindenesetre a tegnapi száguldás után, mely mögött az OPEC elnökének nyilatkozatát is sejtjük, miszerint a fekete arany árfolyama még ezen a nyáron elérheti a 170 dolláros szintet.

A BP 2007-es energia piaci statisztikái szerint tavaly az olaj fogyasztási oldala továbbra is dinamikus bővülést mutatott, mellyel párhuzamosan a kitermelés csökkent, illetve a bizonyított olajtartalkékokban is visszaesés mutatkozott. A nyugati gazdaságok lassulása az olaj iránti kereslet mérséklődésében ugyan tetten érhető volt, a Távol-Kelet továbbra is jelentős növekedése felülírta ezt a csökkenést – ez az egyik, az olajár emelkedése mellett ható tényező.

Mitől nő?

Az OPEC elnöke szerint nyáron az olajár 170 dolláros szintig emelkedhet, melynek elsődleges oka a dollár további várható gyengülése lesz. Egy esetleges politikai krízis helyzet kialakulása Iránban az árfolyamot egészen 200, vagy akár 400 dollárig is repíthetné.

Líbia, a legnagyobb afrikai olajtartalékokkal rendelkező ország nemzeti olajtársaságának elnöke az olajkitermelés csökkentésével fenyeget. Innét is kaphatott a piac egy olajárprognózist, az elnök szerint a geopolitikai bizonytalanságok 150 dollárig repíti az olajárat, de nem lenne meglepődve egy év végi 200 dolláros árfolyamon sem. Az esetleges emelés indoka, hogy a piac kereslet vezérelt a legutóbbi június 22-i OPEC ülésen az ország ellene volt a szaúdi kitermelés emelésnek), de szerepe lehet benne az Amerikával való jogi vitáknak is.

A Goldman elemzője a napokban emelte idei átlagos olajár várakozását a korábbi 108 dollárról 118 dollárra. Az elemző jelentős szerepet játszik az olajpiaci folyamatok elszabadulásában, a két éven belüli, korábbi 150-200 dolláros olajárjóslatai már-már önbeteljesülőkként funkcionálnak. Az elemző szerint az olaj kitermelési oldala a jövőben nem fog tudni lépést tartani a kereslettel.

A nyár ráadásul az amerikai benzinfogyasztási csúcsszezon, Kína az olimpia közeledtével minden bizonnyal jól feltankol majd olajtermékekből, illetve az amerikai hurrikánszezon is közeleg. Ez utóbbi jelentősége, hogy a finomítókat többször rongálta már meg vihar, most is tartani kell a feldolgozói kapacitások átmeneti kiesésétől.

Nem kéne, hogy ennyi legyen

Az olajpiaci fundamentumokat a legtöbb piaci szereplő még a 100 dolláros szintek alá helyezi el, a jelenlegi árfolyam kialakulásában a spekulációs jellegű tőkének jelentős szerep jut. Segíthet az érak visszafogásában, hogy Szaúd-Arábia júliustól napi 200 ezer hordóval 9,7 millióra emeli majd kitermelését. Az OPEC szerint továbbra is egyensúly van a piacon. Miután az olaj árfolyamának száguldása mögött a piac a spekulánsokat sejti, egyre nagyobb nyomás nehezedik a határidős árutúzsdei ügyleteket szabályozó amerikai hatóságra, a CFTC-re, hogy olyan szabályozást vezessen be, mellyel a spekulációs jellegű tőke szerepét visszafogja a piacon. A portfolio. hu jelenleg ezen tényezőt véli a legerősebbnek, mely az olajár száguldását meg tudná fékezni.

Az USA megoldást keres

Az amerikai kongresszus képviselőháza 402 szavazattal 19 ellenében törvényt fogadott el, amely utasítja az amerikai árutőzsde-felügyeletet (Commodity Futures Trading Commission), hogy minden hatósági, azon belül vészhelyzeti felhatalmazásával is élve "azonnal törje le" a szélsőséges spekuláció szerepét az energia szabadpiacán – jelentette az MTI. A törvény szerint a felügyeletnek fel kell lépnie a határidős árak "hirtelen és indokolhatatlan kilengéseivel" szemben, minden olyan tőzsdei kereskedelmi tevékenységgel szemben, amelyek "akadályozzák a piacot a kereslet és a kínálat erőinek pontos tükrözésében az energiatermékeknél". "Az amerikai nép nem bűnhődhet a benzinkutaknál az olajspekulánsok tevékenységéért" – kommentálta a szavazás eredményét Nancy Pelosi házelnök.

Az amerikai árutőzsde-felügyelet (Commodity Futures Trading Commission) maga is szigorítani akarja a londoni szabadpiaci olajkereskedelem ellenőrzését, részletesebb információt követelve a piaci szereplőktől és szereplőkről, több betekintést gyakorolva a tranzakciókra, azért, hogy korlátozni lehessen az egyedi résztvevők képességét az árak mozgatására, idézték hírügynökségek az amerikai felügyelet ügyvezetőjét, Walter Lukkent e hét elején. A várhatóan októberben életbe lépő szigorítás elsősorban a befektetési alapok képviseletében kereskedő, nagy befektetési bankokat veszi célba, amelyeket az amerikai törvényhozásban azzal gyanúsítanak, hogy tevékenységüket és mozgásszabadságukat az árak feltornászására használják ki.

Gátlástalan spekuláció?

Amerikai demokrata párti szenátorok úgy vélik, hogy a szabadpiaci áralakulás teljesen elszakadt a fizikai keresleti-kínálati viszonyoktól, és félő, hogy - amint egyikük mondta - "gátlástalan spekulánsok klubja alakult ki, amely az amerikai fogyasztók rovására felhajtja az árakat". Az érintett amerikai tőzsdevállalat, amelytől több információt követelnek a napi kereskedésről, az Intercontinental Exchange Inc. (ICE) elveti az ilyen állításokat. Az ICE üzemelteti a londoni energiapiacot. "Állami beavatkozással mesterségesen befolyásolni a piaci árakat: az ilyen kísérletek a történelem során elbuktak", írta az amerikai szenátus illetékes bizottságához intézett beadványában az ICE elnöke, Charles Vice.

Az amerikai felügyelet 1999-ben hivatalos levélben tájékoztatta a londoni Nemzetközi Olajtőzsdét (IPE), hogy megszünteti a kötések méretére szóló korlátok érvényesítését, és csak minimális információt kér a kötésekről. Londonban zajlik az amerikai könnyűolaj-referenciafajta (West Texas Intermediate) szabadpiaci forgalmának 30 százaléka. Az ICE 2001-ben vásárolta fel az IPE-t.

Jelenleg az afféle társaságok, mint a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és mások ugyanúgy kereskedhetnek a határidős piacon, mint a légitársaságok vagy kamioncégek, amelyek a tényleges fogyasztásuk áralakulása ellen keresnek fedezetet, és ezért nem jelentenek ármanipulációs kockázatot. A terv az, hogy a befektetési bankokat átminősítik nem kereskedelmi befektetőkké, és ily módon korlátozhatók lesznek az általuk eddig szabadon eszközölt "nagy fogadások".

A spekulációt megkönnyíti, hogy a szabadpiacon a lekötött mennyiségek értékének csak igen csekély részével kell ténylegesen rendelkeznie a kereskedőnek. Ez az arány a New York-i árutőzsdén (NYMEX) például 7 százalék. Az amerikai törvényhozás előtt javaslat fekszik arra is, hogy a kereskedők letéti kötelezettségét emeljék a lekötött áru értékének 25 százalékára.

Piaci szakértők tavaly ősztől kezdtek felfigyelni, hogy szabadpiaci olajárakat kevésbé a fizikai kereslet-kínálat, inkább az határozza meg, hogy a "nem elsőrendű válság" következményeitől, a bizonytalan pénzügyi és értékpapírpiacoktól, a gyenge dollártól és a világméretű inflációs veszélytől menekülő befektetési alapok, köztük főleg az amerikai nyugdíjalapok döntik a máshonnan kivont pénzt, "forró portfóliótőkét" a nyersanyagpiacokra, értékőrzőbbnek vélt megtakarításokat keresve. Az árakat a határidős kontraktusok vételére rendelkezésre álló pénz mennyisége mozgatja, ez utóbbit pedig a dollár alakulása és a konkurens értékpapírpiacok fejleményei befolyásolják.

Szakértők szerint pusztán a kőolaj kitermelési költsége, a szállítás és a tisztes haszon együttesen hordónként 50 dollár körüli árat indokolna. Ehhez az utóbbi két év dollár-leértékelődése önmagában több mint 30 dollárt tesz hozzá, a többi az árupiaci spekuláció következménye: a határidős mutatókba eszközölt befektetések 2003-ban 13 milliárd dollárt, idén márciusban 260 milliárd dollárt tettek ki a főbb piacokon - csak idén az első két hónapban 50 milliárd dollárt helyeztek át a befektetők más piaci eszközökből.