Árt-e a rekord olajár a világgazdaságnak?

Miért és hogyan hat a dráguló olaj a gazdaságra?

Először is, a vállalatok a termelésben közvetlenül vagy közvetve (pl. szállításon keresztül) használnak olajat. Másrészt az olajár-emelkedés hasonlít egy adóemeléshez: csökkenti az elkölthető jövedelmet, ezen keresztül a lakosság fogyasztását és a vállalatok beruházásait. Harmadrészt az olaj által kiváltott extra infláció beépülhet a bérek növekedésébe: erre a jegybankok kamatemeléssel reagálnak, hogy megelőzzék egy ár-bér spirál kialakulását. Ám e kamatemelés még jobban visszafogja a gazdaságot.

Mekkora az olajár-sokkok hatása?

Történeti adatok illetve modellszámítások szerint egy 10 százalékos áremelkedés a következő két évben 0,4-0,5 százalékkal csökkenti a GDP szintjét. Az egyes ágazatok, vállalatok természetesen másként élik meg az áremelkedést. Míg például sok nagy légitársaság kisebb forgalommal számol az idei rekord üzemanyagárak miatt, addig Michael O'Leary, a Ryanair szókimondó vezére azt reméli, hogy az olajár-emelkedés kirostálja a gyenge vetélytársakat, akik kárára cége tovább terjeszkedhet.

Meglepő módon az elmúlt évek áremelkedését kevésbé sínylette meg a világ, mint régebben. Ebben szerepet játszott az energiafelhasználás hatásfokának növekedése és az olaj térvesztése, például az energiaszektorban. Rugalmasabbá válhattak a munkapiacok is, ami a gazdaságok alkalmazkodóképességét erősítette.

Továbbá az olajár-növekedés inflációs hatása ma már lényegesen kisebb, mint az 1970-es években. Míg az 1970-es években egy 10 százalékos áremelkedés 1-1,2 százalékponttal magasabb inflációhoz vezetett, addig ma mintegy 0,2-0,5 százalékpontos a hatás. Így természetesen a jegybankok is kevesebb ellenlépésre kényszerülnek. Ráadásul mivel a monetáris politika hitelessége az elmúlt évtizedekben óriásit javult, ezért kisebb kamatemeléssel is megfékezhető az inflációs sokk, mint régen.

Az érme két oldala

Végül viszonylag új felismerés, hogy a gazdaság másként reagál, ha az olaj szűkös kínálata vagy növekvő kereslete okozza az áremelkedést. Az utóbbit a fejlődő országok (főleg Kína) gyors gazdasági növekedése idézi elő, akik tömegesen igénylik más országok exportját. Ez képes ellensúlyozni az áremelkedés recessziós hatását.

Az elmúlt években pedig éppen inkább keresleti tényezők magyarázták az olaj áremelkedését. Az 1970-es évek áremelkedésére az olajtermelők kapacitásnöveléssel reagáltak, de azóta olyan mértékben csökkent a világgazdaság olajigényessége, hogy a gyenge kereslet az 1980-90-es években lefelé húzta az olaj árát. E trend az ezredforduló után látszik megfordulni a legutóbbi konjunktúra megindulásával. A belátható jövőben nem várható a feltörekvő gazdaságok jelentős lassulása, bár az áremelkedés nyilván náluk is kikényszeríti a fogyasztás féken tartását. Ma már azokban az országokban is emelkednek a fogyasztói árak, ahol eddig a költségvetés nyelte le a növekedést (pl. Malajzia).

Mi a helyzet a kínálattal?

Egyre többen hangoztatják, hogy az olajtermelés eljutott lehetősége határaihoz. Előbb-utóbb persze eljön majd ez a pillanat is. Egyelőre azonban lehetséges, sőt várható is kapacitás-bővülés, de ez időt vesz igénybe. Mivel a kínálati oldal lassan alkalmazkodik, ezért néha a szűkösség emeli az árat, néha a túlkínálat mérsékli. Manapság szűkösség áll fenn, mégpedig főként a gyengébb minőségű nehézolajat feldolgozni képes finomítók körében. Ezért fordulhat elő, hogy a rekord árak idején Irán partjainál több mint 28 millió hordó eladhatatlan nehézolajjal töltött tankhajó-flotta horgonyoz. A kapacitás-bővítést nehezíti a beruházási költségek emelkedése, a finanszírozási feltételek szigorodása és (főleg fejlett országokban) a környezetvédelmi aggályok. Néhány éves távlatban azonban már lehet remélni a kínálat szűk keresztmetszeteinek oldódását. Az Aramco, a szaudi olajvállalat például június elején jelentette be, hogy 80 százalékkal bővíti finomítói kapacitását, melyek öt év múlva állnak üzembe.

Mindezek fényében kevésbé valószínű, hogy a drága olaj taszítja recesszióba a világgazdaságot. Mindaddig, amíg keresleti okok növelik az olaj árát, a gazdaságra gyakorolt hatás mérsékelt lesz. Ellenkezőleg, a lassuló világgazdaság járulhat hozzá az olaj árának megfékezéséhez. Ám jelentősebb árcsökkenés inkább csak középtávon várható, amint a finomítói kapacitások alkalmazkodnak az igényekhez.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!