További Világ cikkek
Láttunk már olyat, hogy a nyolcvanas években az egekbe szökött, majd visszatért az olajár, megéltük azt is, hogy az évezred elején tíz dollár körül mozgott az ár, és azt mondták, készüljünk az 5-7 dolláros árszintre. Ehhez képest az idén 150 dollár körüli csúcs után most hirtelen 60 dollár alá került az árszint: ez komoly kihívások elé állítja az olajszektort, de nem a jelenlegi ár, hanem az árszint változása tekinthetõ csak extrémnek – mondta Wolfgang Ruttenstorfer. Az OMV vezérigazgatója szerint az iparág már most lassul, elsõsorban a recessziós kilátások miatt, de miközben a kitermelési terveit az OMV is visszafogta (a korábban várt napi 400 ezer hordó helyett 350-360 ezer hordó lehet a 2010-es szint), a finomítói oldalon a profitálnak a csökkenõ olajárakból. A finomítók ugyanis maguk is jelentõs energiafelhasználók egyfelelõk, másrészt a keresletet is növeli az alacsonyabb ár.
Az OMV-vezér szerint a következõ években a dízel, illetve még inkább a gáz iránti emelkedõ kereslet határozza meg az iparág mûködését. Úgy véli, a jelenlegi finomítókban ez nemcsak azzal jár, hogy a dízelelõállítás arányaiban emelkedni fog, de azzal is, hogy a finomítók szerepe megváltozik: energiaellátó központokká, angol kifejezéssek hubbokká válnak. Közvetlenül szolgáltatnak majd energiát, akár a távfûtésben, de az OMV tervei között szerepel gázerõmûvek létrehozása is.
A Mollal kapcsolatban viszont semmi: bár éppen egy évvel ezelõtt még a magyar olajcég bekebelezése volt a fõ sztori az osztrák olajmulti számára, a közel száz oldalas prezantációs anyagban egyetlen mondat esik a Molról. Eszerint azt a tízmillió részvényt, amit az OMV birtokol, repóügyletekhez használnák, kölcsönadnák, vagy kölcsönhöz fedezetként használnák õket. Horvátország is kiesett a pixisbõl: miközben kérdések kapcsán Ruttenstorfer úgy fogalmazott, a Mol nincs napirenden, a horvát INA-t is láthatóan leírták az osztrákok, miután "nem az lett a helyzet, hogy jelezték volna, szívesen látnák ha indulnák egy részesedésért".
A dél-kelet európai terjeszkedésben így Romániára, valamint Törökországra koncentrálnak, késõbb Bulgáriában is szeretnének tengeri kutatási koncessziót.
Az OMV továbbra is elkötelezett ugyanakkor a Nabucco gázvezeték ügyében, az építõk konzorciumában a Mol is benne van. Az osztrákok szerint lesznek, meg nem határozott, késlekedõ projektek a recessziós környezet és a csökkenõ olajárak miatt, de a Nabucco nem tartozik ide. Úgy vélik: az orosz Gazprom - akikkel egyébként szoros együttmûködésben vannak a baumgarteni gázelosztóközpont kapcsán - a Nabucco konkurensnek mondott Déli Áramlat csõvezetékkel kétharmadrészt az Ukrajnán keresztül folyó szállításokat akarják kiváltani, és csak egyharmadrészben érkezne ezen át új gáz Európába. Ahol viszont a gázszükséglet dinamikusan nõni fog a következõ években, az OMV számításai szerint évi közel 3 százalékkal 2015-ig. Ez pedig megteremti a Nabucco létjogosultságát, melyet elsõsorban a Kaszpi-tenger melletti országok biztosította gázra terveznek. Az OMV szerint az építkezés elsõ fázisa 2010-ben indulna, 2013-tól a csõvezetek már mûködhetne, és a 2018-ra érné el végsõ, évi 31 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
