Az orosz nagybankok a válság nyertesei lehetnek

A válság következtében folytatódik az átrendeződés az orosz bankpiacon, és ez nem hagyja érintetlenül a volt tagköztársaságok bankjait sem. Megfelelő tőke és vetélytárs híján szinte ingyen jutnak az oroszok komoly piaci részesedéshez a megrendült szektortársak körében: ukrán bankot pár hete vettek, jelenleg a piacvezető kazah pénzintézet körül gyülekezik a Kreml hada. Eközben odahaza a kis bankoknak nemhogy nem terem babér, de sorra veszítik el betéteseiket, akik az állam által preferált pénzintézetekbe hordják a pénzüket, tovább növelve azok túlsúlyát. Az orosz állam eközben rubelszázmilliárdokat pumpál a neki kedves pénzintézetekbe, javítandó tőkehelyzetüket, és parancsszóra folytatódik az erőltetett hitelezés.

Ez utóbbi áldásos hatásából egyelőre vajmi kevés látszik, a mostanában közzétett orosz makroadatok a gazdaság jelentős lassulásáról tanúskodnak. A frissen megjelent banki mérlegeken tetten érhető a céltartalékok számottevő megugrása, hozzáértők szerint a problémás hitelek aránya az elkövetkező egy-másfél évben a jelenlegi szint dupláját is elérheti.

A legnagyobb, állami tulajdonú bankokat mindenáron megmentik, sőt valószínű, hogy a kényelmes és biztos pozícióban lévő óriások a későbbiekben is kihasználják a kínálkozó felvásárlási lehetőségeket. Oroszország vonzereje az utóbbi hónapokban jelentősen megcsappant, dollárszázmilliárdokat vontak ki a befektetők, és ezzel igen kedvező árazású papírokat hagytak maguk mögött, amiből kellő körültekintéssel továbbra is lehet szemezgetni.

Ha Oroszországban csak egy bank marad talpon, az kétséget kizáróan a Szberbank lesz, amely tovább növelte eddig is nyomasztó túlsúlyát és gyakorlatilag a legfőbb nyertese a helyzetnek. Az állami tőkeinjekciónak köszönhetően jelentősen nőtt a tőkeellátottsága, a jelenlegi ismeretek szerint belátható időn belül nincs szüksége pótlólagos tőkére. A január 30-án publikált, az orosz számviteli szabályok alapján készült gyorsjelentéséből kiderül, hogy bár 1,6 százalékra nőtt a problémás hiteleinek aránya, ami messze alatta van az orosz átlagnak, a bank ennél két és félszer magasabb céltartalékot képzett. Az állami státusnak köszönhetően csak decemberben 6 százalékkal nőtt a betétállománya, a profitsor viszont a harmadik negyedévhez képest 85 százalékos csökkenést mutat. Egyesek szerint 2010 végéig az Oroszországban kihelyezett hitelek 10 százaléka is bedőlhet, tehát további tartalékképzés válhat szükségessé. A Szberbanknál 2009 végéig, ha a bedőlt hitelek aránya nem nő 7 százalék fölé, még maradhat profit is, míg 2010-re a nullás eredményhez legfeljebb 9 százalékos rosszhitel-állomány társulhat.

A friss hírek szerint lehetősége van meghatározó részesedéshez jutni a piacvezető kazah pénzintézetben, a BTA Bankban, a kazah állam bankmentésre felhasználható kerete fogytán van, a mentésre váró bankok száma ellenben folyamatosan nő. A részvény GDR-ja minimális forgalom mellett jelenleg 63 euró Frankfurtban, ami jelentős prémiumot jelent a moszkvai árhoz képest. Ez a szint a töredéke az egy évvel ezelőtti áraknak, és figyelembe véve a bank hosszú távú kilátásait, kiváló belépési pontot jelenthet, annak ellenére, hogy a jövőbeli profitot meglehetős bizonytalanság övezi. A moszkvai árszint a saját tőke felének felel meg, és ez egy ilyen fajsúlyú versenyző esetében, összehasonlítva a BRIC-országokkal, rendkívül kedvezőnek mondható. Az elemzők által közzétett célárak is jelentős, esetenként több száz százalékos felértékelődést sejtetnek.

Kevés jó mondható el a másik nagy orosz állami szereplőről, a VTB-ről. Idén röpke pár hét alatt majd a felére esett az árfolyama, jelenleg 1,2 dollár, és sok fantáziát ezen a szinten sem látnak benne a hozzáértők. A céltartalékképzés hihetetlen módon növelte a harmadik negyedév veszteségét és ez várhatóan csak tovább romlik ebben az évben. A hitelek fedezeteként berakott részvények hiába kerültek be a bank portfóliójába, azokat nem értékesítheti szabadon, mivel a részvénycsomagok között található néhány stratégiai részesedés is, aminek a Kreml még keresi új gazdáját. Az állam elképzelése szerint a bank feltőkésítése részvénykibocsátással is megvalósítható, ez esetben az állam jegyezné le azokat, a hígulás azonban nem igazán kedvezne a jelenlegi részvényeseknek.

A kis bankoknak Kelet-Európában nem most van szezonjuk, a körülmények nem nekik kedveznek, bár némelyik esetben kegyetlenül leverték az árfolyamokat, és páran még látnak bennük esélyt némi felértékelődésre. Ráadásul gyakorlatilag csak az orosz tőzsdén lehet hozzájuk jutni, nagyon alacsony likviditás mellett.