Közel-keleti kapcsolat
A francia bűnügyi rendőrség 1998-ban látott hozzá a Sentier textilkereskedelmi vállalkozás fiktív körbeszámlázásainak feltárásához, és így derült fény arra, hogy a Franciaországból származó lopott, illetve valós hátteret nélkülöző csekkek közel-keleti, főként izraeli bankokat megjárva érkeztek vissza. Az igazságügyi hatóságok vádja szerint a francia pénzintézetek, a Société Générale, a BRED, az SMC marseille-i hitelintézet, illetve az American Express Bank France és a libanoni Saradar bank a csekktulajdonosokat igazoló közbülső bankok kötelező vizsgálata nélkül teljesítették a követeléseket.
Az ellenőrzés során a Société Générale-nál 12 ezer ellenőrzés nélküli, szabálytalan csekket találtak. A pénzügyi hatóságok a bank központjában végzett házkutatás alkalmával olyan dokumentumokat foglaltak le, amelyek arra utalnak, hogy a pénzintézet vezetői tisztában voltak az ellenőrző rendszer hiányosságaival.
A pénzmosás ellen 1996-ban hozott francia törvény előírásai szerint a bankok minden gyanúsnak minősülő esetben kötelesek értesíteni a gazdasági minisztérium kebelében működő Tracfin korrupcióellenes hivatalt, ezt azonban a most feltárt esetek egyikében sem tették meg.
Bárkivel megeshet?
Daniel Bouton tagadja, hogy bankja vagy annak partnerei akár szándékosan, akár akaratlanul pénzmosási akcióba keveredtek volna. Hangsúlyozta, hogy a SG szabályszerűen járt el.
Christpe Lequevaques ügyvéd, a pénzmosási ügyek egyik szakértője szerint ami az SG-vel történt, bármely bankkal megeshet, a bankrendszerben forgó évi ötmilliárd csekk mindegyikének ellenőrzése gyakorlatilag teljesíthetetlen elvárás.
Az üggyel kapcsolatban a francia bankárszövetség (FBF) felkérte Jean-Claude Trichet-t, a francia jegybank kormányzóját - egyszersmind a bankárbizottság elnökét -, hogy pontosítsa, végül is milyen kötelezettségek terhelik a francia pénzintézeteket a pénzmosás elleni küzdelemben.