Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a 21. pozíciót foglaljuk el a 27-tagú Európai Unióban. A GNI alakulása az életszínvonallal szorosabb összefüggésben van, mint a bruttó hazai terméké, a GDP-é. A listából azonban kiderül, a kétféle mutató között igazán nincsenek nagy különbségek.
A sorrendből látszik, hogy valóban Portugália áll hozzánk a legközelebb a régi EU-tagok közül, bár a két ország közé beékelődik a minket épp tavaly előző Észtország és a korábban is fejlettebb Málta. A balti gazdaság visszaelőzésében nem reménykedhetünk, legfeljebb szomorúan konstatálhatjuk, hogy a makrostabilitás és a fegyelmezett gazdaságpolitika tényleg összefügg az országok sikerességével.
Az utóbbi években kétségtelenül közelítettünk Portugáliához, ám mégsem tűnik valószínűnek, hogy három év múlva beérjük őket. Az Eurostat becslése szerint még jövőre is bő 7 százalékpontos differencia lesz a két ország között, és mostanában évi egy százalékpontos felzárkózást tudtunk felmutatni. Ráadásul a becslés nem vette figyelembe a legfrissebb tendenciákat.
Márpedig ezek a felzárkózás ellen dolgoznak. Portugália kilábalóban van a recesszióból (a mélypont 2005-ban volt), és bár növekedése még most sem túl acélos – tavaly 1 százalék körül lehetett – mégis élénkülésnek minősíthető, szemben a magyar lassulással. A fiskális folyamatai miatt az unió szamárpadján ülő két ország egyaránt a kiigazítás nehézségeivel küszködik, ám a költségvetési deficitet figyelve a portugálok mintha egy évvel előrébb járnának. Náluk tavaly volt 6 százalék feletti a hiány, és az idén már 5 százalék alattit terveznek, nálunk 2007-2008-ra tervez a kormány hasonló hiánymutatókat.
Ezeket figyelembe véve inkább 6-8 év múlva lehet esedékes az utolérésről beszélni. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a konvergenciafolyamat végpontját nem ismerjük, és egyáltalán nem törvényszerű, hogy az a fejlett nyugati gazdaságok szintje lesz. Ezt ugyanis a növekedéselméletek szerint alapvetően határozza meg a hazai intézmények helyzete, a makrostabilitás és a gazdaságpolitika minősége.
Még egy érdekes aspektusa van a magyar-portugál összevetésnek. Az 1998-as választási kampány egyik mellékszálán futott az a példa, hogy felzárkózás ide vagy oda, az EU legfejletlenebb gazdaságában, Portugáliában is mennyivel magasabb az életszínvonal, mint idehaza. Ma már tudhatjuk, hogy akkor tulajdonképpen a mostani magyar helyzetet irigyeltük, ugyanis 2006-ban az egy főre jutó GNI kicsivel már meg is haladta az 1998-as portugál szintet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
