Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Jacques Barrot, az Európai Bizottság (EB) közlekedési biztosa rendet kíván tenni a repülőtéri szolgáltatások 1996-ban megnyitott piacán. Az azóta eltelt tíz évben az Európai Unió tagországain belüli repülőjáratok száma megtriplázódott, kialakult egy teljesen új utasszállító ágazat, a diszkont-légitársaságok csoportja, amely erős nyomást gyakorol a jegyárakra, ám eközben a légikikötők szolgáltatási költségei jelentősen megnövekedtek.
Még mindig 911
A repülőtereket üzemeltető cégek ugyan manapság már ügyfeleknek tekintik a légitársaságokat ahelyett, hogy felhasználókként kezelnék őket, de ettől még kvázimonopóliumokként működnek, amelyeknek ki vannak szolgáltatva vásárlóik, és megváltozott szemléletük sem tartja vissza őket illetékeik emelésétől. A fel- és leszállásokért, a gépek parkolásáért, a biztonsági szolgáltatásokért és az utasok kezeléséért szedett díjak a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) adatai szerint a légitársaságok üzemeltetési költségeinek 4-8 százalékát teszik ki, és Európában a magasabb szélsőértékhez közelítenek, mert a világ 25 legdrágább repülőtere közül 15 itt található.
Az áremelési csúcstartó az elmúlt időszakban a párizsi Charles de Gaulle volt, amely öt év alatt 26,5 százalékkal emelte illetékeit. A légikikötőket üzemeltető vállalatok azzal védekeznek, hogy kényszerhelyzetben vannak: a növekvő légi forgalom és a 2001. szeptember 11-e nyomán bevezetett új biztonsági követelmények teljesítése kényszeríti őket áremelésre.
Szabad az ár, de felügyelik
Az EB rendkívül kemény tárgyalásokat folytatott a felekkel, mielőtt megfogalmazta piacszabályozó javaslatait. Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy az unió egészére érvényes, egységes árkalkulációs rendszert akarnak bevezetni. Emellett köteleznék a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy szabályozó hatóságot, amely döntőbíróságként működne a repülőterek és a légitársaság közötti árvitákban. Ilyen szervezet Nagy-Britanniában már működik, ez szolgálhatna mintául a többi országnak.
A Barrot-féle elképzelés azt is megfogalmazza, hogy a kivételezés elkerülése végett nyilvánossá kellene tenni a felhasználók és az üzemeltetők megállapodásait. A javaslat ugyanakkor nem tartalmaz árkorlátozó limiteket, mondván: az egyes repülőtereknek eltérő kiadásokkal kell megbirkózniuk, ami különböző díjakhoz vezethet. Ez csalódást okozott a légitársaságoknak, akik átfogóbb változásokért lobbiztak, például el akarták érni, hogy az EU tovább liberalizálja a kiszolgáló tevékenységeket. Az üzemeltetők viszont túl liberálisnak találják az új szabályozási tervet, mivel szerintük az nem tisztázza, hogyan lehet elszámolni a jövőbeli infrastrukturális beruházások, illetve a biztonság további erősítésének költségeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
