Több a törzsutaspont, mint a dollár

A londoni gazdaságpolitikai folyóirat legutóbbi számában közölt összesítés szerint 2004 végéig világszerte 14 ezer milliárd törzsutaspont - az angol szóhasználat szerint törzsutasmérföld - gyűlt össze a légitársaságok leggyakoribb ügyfeleinek számláin. Ezek a törzsutaspontok önálló életre keltek, forgatható értékké váltak abban az értelemben, hogy a légitársaságok nagy tételben adják el őket a hitelkártya-kibocsátóknak.

A hitelkártyacégek e törzsutaspontokat a kártyahasználóknak adják tovább az adott kártyával eszközölt vásárlások értékének függvényében, és így a törzsutaspontok felét ma már nem is a levegőben, hanem a boltokban szerzik a tulajdonosok, akik e pontokat ingyen repülőjegyekre, vagy turistaosztályú jegyük első osztályúra cserélésére használhatják. A pontok egyenértéke - amikor repülőjegyre váltják be őket - egy és tíz dollárcent között van, és ennek középértékét alapul véve a The Economist becslése szerint a jelenleg fel nem használt törzsutaspontok globális összértéke hétszáz milliárd dollár, több mint a fizikai valójában forgalomban lévő dollárkészpénzé.

A törzsutaspont-állomány leutazása akkor is huszonöt évbe telne, ha több pontot nem bocsátanának ki. Az utóbbi évtizedben azonban évente húsz százalékkal növekedett a fel nem használt törzsutaspontok állománya, és ha létezne a nemzetközi repülésnek is saját Nemzetközi Valutaalapja (IMF), az már többször is figyelmeztette volna az iparágat arra, hogy a külső eladódásnak ez a folyamata ugyanúgy fenntarthatatlan, ahogy az amerikai gazdaság külső eladósodásáé - áll a The Economist elemzésében.