Kemény lej
Újra forgalomba kerül a bani is. Ez ugyan most is a lej váltópénze, de a kilencvenes évek elején eltűnt a forgalomból. A nullák levágására azért csak most került sor, mert a román kormánynak meg kellett várnia, míg az infláció egy számjegyűvé válik. Szakértők szerint addig nem volt értelme az átállással járó kiadások kockázatának.
Ma a legnagyobb címlet az egymillió lejes bankjegy, amely 25 eurót ér. A jegybank 2005. július elsejétől kezdi kibocsátani az új bankjegyeket és érméket. A régi lejcímleteket 2006. december 31-ig lehet beváltani. Az árakat március elsejétől lehet kiírni "kemény lejben", de fel kell tüntetni a régi árakat is. Ez valószínűleg arra kényszeríti a kereskedőket, hogy ne kerekítsenek felfelé az új árak meghatározásánál.
Hiperinfláció
Sokszor előfordult már a történelem során, hogy több száz százalékkal nőttek az árak egy hónap alatt - ezt nevezik hiperinflációnak. Extrém esetekben még ennél is gyorsabban értéktelenedik el a pénz, erre a huszadik században volt több példa.
Németországban a húszas évek elején havonta átlagosan 3,25 millió százalékkal nőttek az árak. Görögországban a német megszállás alatt, 1941-44-ben 8,55 milliárd százalékos, Magyarországon a második világháború után 41,9 billiárd százalékos volt az infláció. Időben közelebbi példa a hiperinflációra Bolívia 1985-ben, Peru 1988-1990-ben, illetve Brazília és Ukrajna a kilencvenes években.
Hiperinfláció idején az érintett ország központi bankja mind nagyobb és nagyobb értékű bankjegyeket nyom. Sokszor előfordul, hogy nem is nyomtatnak új pénzt, hanem a régit bélyegzik fölül. A hivatalosan nyomtatott legnagyobb bankjegyet a Magyar Nemzeti Bank adta ki 1946-ban, ez volt a 100 kvintillió (100 000 000 000 000 000 000) pengős bankjegy.
Az egyre több nulla elkerülésére az egyik bevált módszer, ha új pénznemet vezet be a jegybank. Ez történt az Egyesült Államokban a 18. században, amikor az egymilliárd dollár tíz dollárt ért. De ez történt Magyarországon is 1948-ban, amikor forint váltotta a pengőt.