A romániai átlagbér 234 euró, ami fele a magyarországinak, bár az utóbbi években a bérek gyorsan emelkednek, mert bizonyos szakmákban már ott is munkaerőhiány van. Egy román kutatóintézet szerint ha Magyarország teljesen megnyitná a munkaerőpiacát, akkor 100-150 ezren települnének át, mert csábítja őket a magasabb kereset lehetősége.
Keleti szomszédunk munkavállalóinak célországai között Magyarország a negyedik helyen szerepel Olaszország, Spanyolország és Németország után, becslések szerint akár 80-100 ezer is lehet az itt dolgozók száma. Sok a feketén foglalkoztatott, mert a statisztikák ennél jóval kisebb létszámot tartalmaznak: mindössze 32 ezren rendelkeznek munkavállalási engedéllyel. A tömeges áttelepülést akadályozná meg a Szociális és Családügyi Minisztérium azzal, hogy csak részlegesen nyitná meg a munkaerőpiacot a román és bolgár állampolgárok előtt.
A munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban (élelmiszeripar, textilipar, építőipar, egészségügy) és szakmákban engedély nélkül vállalhatnának munkát az újonnan csatlakozó országok állampolgárai. Azokon a területeken, ahol túlkínálat van, vagy azokban a régiókban, ahol nagy a munkanélküliség, maradnának a jelenleg érvényes szabályok, vagyis a magyar cégeknek továbbra is meg kell indokolniuk, ha külföldi munkavállalót alkalmaznak egy magyar helyett.
A korlátozás két évig biztosan életben maradna, de a kormány félévente felülvizsgálná, hogy melyek a hiányszakmák és munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, és az eredményeknek megfelelően felülírnák a szabályozást. A kormány szándékai szerint a külföldiek munkavállalását fokozottan nyomon követnék, vagyis a szabadon munkát vállaló román és bolgár állampolgárok foglalkoztatását is be kell majd jelenteniük a magyar cégeknek. A regisztráció elmulasztását komoly szankciókkal torolnák meg, sőt elrettentő méretű büntetésekre is számíthatnának a szabálytalan cégek.
A korlátozás még így is kijátszható, ugyanis a szolgáltatások szabad áramlása miatt a romániai munkaerő-kölcsönzők Magyarországon is megjelenhetnek. A magyar munkavállalók például csak nehezen tudnak a kikölcsönzött szlovákiai dolgozókkal versenyezni. A román bérszínvonal, a munkabért terhelő adók alacsonyabbak, így kevesebb pénzért is szívesen jönnének át dolgozni: a munkaerő-kölcsönző cég és a náluk állományban lévő munkavállalók Romániában fizetnének adót, így a magyar állam sem járna jól, mert elesne az adóbevételektől.