Konvertibilissé vált a rubel

Az orosz kormány az eredeti tervekhez képest fél évvel korábban, július 1-jétől teljes mértékben konvertibilissé tette a rubelt. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter reményei szerint a liberalizálás bátorítólag hat majd a külföldi befektetésekre. Az elemzők maguk is úgy vélik, hogy a nemzetközi piacokon nagy kereslet lesz a szabadon vásárolható rubelre, amelynek várható erősödése azonban számos kockázatot is magában rejt az orosz gazdaságra nézve.

Vlagyimir Putyin elnök célja nem kisebb, mint a dollárral és az euróval egyenértékű nemzetközi fizetőeszközzé tenni az orosz valutát. Tervei között szerepel például, hogy az orosz olaj és gáz ellenértékét a jövőben dollár helyett rubelben fizettessék ki a külföldi vevőkkel. "Szükségünk van egy tőzsdére, ahol rubelben kereskednek az olajjal és a gázzal. Javainkkal a világpiacon kereskednek; miért ne tehetnék ezt itt, Oroszországban?" - idézi az elnököt a BBC. Elszántságát jelzi, hogy a törvényhozás alsóházában már el is fogadott javaslata szerint a minisztereket és a magas rangú állami tisztviselőket azonnali pénzbírsággal sújtják, ha dollárban idéznek olyan számokat, amelyeket rubelben is megadhattak volna. Szigorítják a büntetési tételeket azon cégek esetében is, amelyek áraikat külföldi valutában írják ki.

A rubel konvertibilissé tételét az ország 250 milliárd dolláros külföldi valutatartaléka, illetve az olajbevételekből elkülönített, 70 milliárd dolláros stabilizációs alap teszi lehetővé. Az ország a napokban állapodott meg a Párizsi Klub hitelezőivel szemben még fennálló 22 milliárd dolláros adósságának idő előtti kiegyenlítéséről. Az időzítés politikai jelentőségét az adja, hogy Oroszország a G8-csúcs alkalmából két hét múlva látja vendégül a vezető ipari hatalmak kormányfőit - emlékeztet a Financial Times. Az orosz remények szerint a valutaliberalizáció nyomán fellendül majd a helyi értékpapír-piac, hozzásegítve az országot ahhoz, hogy gazdasága a befektetések vezérelte fejlődés szakaszába lépjen. Ennek egyik legfontosabb hozadéka az infrastruktúra megújulása lehetne. A jegybank ráadásul két-három éven belül az árfolyamot középpontba állító monetáris politikáról áttérhetne a fejlett országok gyakorlatára, amelyek a kamatlábak változtatásával avatkoznak be a gazdaság működésébe.

Ám a kockázatok sem elhanyagolhatók. A nagy összegű tőkebeáramlás az infláció gyorsulását okozhatja, amelynek az egy számjegyű tartományban tartása jelenleg is gondot okoz Oroszországnak. Az inflációs nyomást a moszkvai hatóságok szakértők szerint azzal enyhíthetik, hogy hagyják erősödni a rubelt, ezt azonban a komoly versenyképességi gondokkal küszködő feldolgozóipar sínylené meg az export drágulásán keresztül. Moszkvának pedig éppen exportjának diverzifikálása lenne az egyik fontos célja, miután jelenleg a kivitel 68 százalékát az olaj és a gáz adja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!