Mit bír a lakosság elviselni?

Az MNB elnöke a londoni gazdasági napilap pénteki számában közölt interjúban kijelentette: ha Magyarország tavaly ilyenkor nem tagja az EU-nak, és a piacok általánosságban "csak egy kicsit is kevésbé barátian álltak volna hozzá a kockázathoz", a helyzet "sokkal-sokkal súlyosabban" is alakulhatott volna.

Hozzátette: el kell ismerni azt a tényt, hogy azóta "hatalmas javulások" történtek, most már nem válságforgatókönyveket kell tanulmányozni, és lassan sikerül visszanyerni a hitelességet a piacon.

Magyarországnak szerencséje volt

Simor András szerint Magyarországnak szerencséje volt abban is, hogy "viszonylag sértetlenül" átvészelt egy olyan időszakot, amikor valamely külső sokk súlyosan károsíthatta volna a forintot.

Az MNB elnöke azt mondta, hogy az egészségügyi rendszerben, főleg a gyógyszertámogatások méretében és szerkezetében végrehajtott változtatások máris kedvezően hatnak a költségvetésre. Hozzátette: "nagy változások jönnek" a kormányzati adminisztrációban is.

Simor szerint sok minden történt, de "sajnos továbbra is sok a teendő, és a kérdés az: mennyi változást a képes a lakosság elviselni meglehetősen rövid idő alatt, mielőtt teljesen belefárad a reformokba". A jegybanki vezető szerint még megítélésre vár az is, hogy a kormánynak lesz-e bátorsága folytatni a "fájdalmas reformokat" a 2010-es választások közeledtével.

Nehéz rövid távú útmutatást nyerni

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének pénteki gyorselemzése ez utóbbi elemeket kiemelve "a vártnak megfelelően óvatos megközelítésnek" minősítette a jegybanki elnök szavait. A GS szerint a nyilatkozatból nehéz rövid távú útmutatást nyerni a pénzügypolitika irányával kapcsolatban, de "az óvatosan derűlátó hangnem" arra vall, hogy a fokozatos kamatcsökkentést valószínűsítő várakozás hiteles (a ház alapeseti forgatókönyve 1,50 százalékpontos kamatcsökkentéssel számol a következő egy évben).

A Goldman Sachs pénteki előrejelzése szerint az MNB már a jövő hónapban megkezdi a pénzügypolitikai enyhítést. A londoni elemzői konszenzus a múlt hét előtti időszakig nagy biztonsággal májusi kamatcsökkentési kezdetet valószínűsített, ezt a várakozást azonban a vártnál jóval erősebb első negyedévi GDP- és bérnövekedési adatok a monetáris tanács hétfői ülése előtti napokra alaposan kikezdték; az MNB kamatdöntő testülete hétfőn nem is módosított a 8 százalékos alapkamaton.

A jelenlegi londoni várakozás megoszlik a júniusi és a júliusi enyhítési kezdet között.

Nyomot hagyott a légkör

Simor András a Financial Timesnak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó jóslásokba bocsátkozni arról, hogy Magyarország mikor csatlakozhat az euróövezethez, mondván: most nincs értelme céldátumokat kitűzni, a kormánynak folyamatosan be kell tartania a költségvetési célokat, és "amint visszanyertük hitelességünket, ismét el lehet kezdeni a csatlakozási célok kitűzését".

Az elnök szerint Magyarország piaci hitelességét nemcsak a túlköltekezés károsította, hanem a jegybank átpolitizálódása is. Szavai szerint több, függetlenséget igénylő állami intézményen is nyomot hagyott a megosztott magyarországi politikai légkör. "Sajnos a Magyar Nemzeti Bank a politikai csatározások középpontjában volt, nemcsak az elmúlt hat évben, de az 1990-es elején bekövetkezett politikai változások óta", mondta.

Simor szerint azonban az ő feladata nem az, hogy elődeire mutogasson, hanem az, hogy kivezesse a bankot a politikából.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!