Hétfőn 1 százalékkal csökkent az olajár a közel-keleti tűzszünet hírének és annak köszönhetően, hogy a BP bejelentette: alaszkai olajmezőjének felén mégis folytatja a kitermelést, miközben a másik részen kicserélik az elrozsdásodott csővezetéket.
Az olajár mérséklődésének alacsony szintje viszont azt jelzi, hogy a piacok nem nagyon bíznak a tartós közel-keleti béke lehetőségében. A Globes izraeli gazdasági lap számításai szerint a libanoni háború eddig 6-9 milliárd sékelbe került (1,07-1,62 milliárd euró) ez a bruttó hazai termék 1-1,5 százalékának felel meg, és a háború minden hete 1,1 milliárd sékellel növeli ezt.
A közvetlen hadműveleti költségek 7 milliárd sékelre rúgnak. Az elemzők arra számítanak, hogy a GDP idei növekedése az év elején tervezett 6 százalék helyett csak 4,5 százalékos lesz. Az idegenforgalom az év második felében a felére zuhan, ami 1 milliárd sékel veszteséget jelent, a beruházások és a lakossági fogyasztás 0,3 százalékkal mérséklődik, az infláció 0,6-ről 2,3 százalékra emelkedik.
A meghatározó kamatlábat a jegybank a múlt héten emelte 0,25 százalékponttal 5,5 százalékra, de legalább még egy negyed százalékpontos emelésre számítanak a piacok. A külkereskedelem mérleghiánya júliusban 65 százalékkal emelkedett az előző havihoz képest, 820 millió dollárra, elsősorban az export csökkenése miatt.
Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a Hezbollah rakétatámadásai miatt le kellett zárni a haifai kikötőt - írta a Dow Jones. A háború teljes költségét és az okozott veszteségeket, kiesett bevételeket a Globesnál jóval pesszimistább Haaretz című napilap 23 milliárd sékelre becsüli.
Az izraeli kormány a tűzszünet életbe lépése előtt néhány órával jóváhagyta a 2006-os költségvetés háborús módosítását - 2 milliárd sékelt kap pluszban a hadsereg és több száz milliót tartalékolnak a járulékos költségekre. A pénzt más költségvetési forrásoktól veszik el, hogy a költségvetési hiány az év végére ne haladja meg a 3 százalékot.