A felmérés eredményét árnyalja ugyanakkor, hogy az is kiderült: miközben a havi 21 500 koronás (nagyjából 714 eurós, 175 ezer forintos) átlagjövedelemből a válaszadók 47 százaléka semmit nem tud félretenni, 32 százalékuk azt mondta: több mint 5000 korona (40 ezer forint) a havonta rendszeresen megtakarított pénze. A megkérdezettek további 12 százaléka 1000 és 2000, 9 százaléka 2000 és 5000 korona közötti összeget tesz félre.
A lakosok jóval több mint felének, nagyjából 63-64 százalékának átlagkereset alatti a jövedelmet – adott magyarázatot a pozsonyi magyar lapban Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató intézet elemzője. A szakértő szerint az országos átlagbér nagysága meglehetősen tisztességes, azt azonban csak egy szűkebb réteg éri el, vagy lépi túl.
Drahovský arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosokat nagyon erősen befolyásolják a különböző termékek és szolgáltatások reklámkampányai. Ebből adódóan szívesen vásárolnak akár eladósodás árán is, "így viszont nehéz pénzt félretenni" – fogalmazott az elemző.
Az Új Szó idézi Marek Gábrišt, a ČSOB pénzintézet vezető elemzőjét, aki szerint a bérek továbbra is emelkedni fognak, bár a pénzügyi világválság miatt lehetséges, hogy a növekedési ütem a vártnál visszafogottabb lesz. Mindent egybevetve; év végére az országos átlagbér elérheti a 22 ezer koronát (730 eurót), ám ezzel együtt jövőre Szlovákiában lesz a legkisebb átlagfizetés az eurózónában.
Ezért nem meglepő, hogy a munkaviszonyban lévők közel ötöde még akkor sem kapja kézhez a legnagyobb címletű, 500-as euróbankót, amikor a havi fizetését folyósítják számára. A lap szerint az euró jövő évi bevezetése megváltoztatja majd a vásárlási szokásokat, az új árak miatt némi visszafogottság lesz tapasztalható, vagyis 2009 első negyedében előtérbe kerülhet a takarékoskodás.