Világmárkákért egyesülnek

2008.08.01. 07:38
Nyereségoptimalizálási, illetve költséghatékonysági okok mellett a nagy nemzetközi ismertséget már elért vagy globalizálható prémium márkák megszerzése áll a szaporodó söripari fúziók hátterében, mert attól hosszú távú piaci biztonságot remélnek az egyesülő gyártók.

Ezt támasztja alá a belgiumi (Leuven) központú, többek között a Borsodi Sörgyárat is tulajdonló InBev és az amerikai Anheuser-Busch (AB) július közepén bejelentett fúziós terve is. Az így megalakuló hatalmas sörcsoport egyik feladataként ugyanis éppen az – összforgalmát tekintve máris dobogós – amerikai Budweiser márka (nem tévesztendő össze a cseh Budvar hasonló termékével) fokozottabb nemzetközi elterjesztését nevezte meg.

A fenti cél megvalósítását segítheti, hogy az InBev tíz olyan piacot ural, ahol a Budweiser részesedése még elenyésző, és további hat olyanon is megvetette a lábát, ahol az USA-beli sör jelenléte most is érdemleges. A belga Interbrew és a brazil AmBev fúziójából 2004-ben keletkezett InBev már próbálkozott hasonlóval: a korábban csak Brazíliában forgalmazott Brahma sört 2005-től exportálni kezdte, és ma már harminc országban értékesíti.

Ez még mindig kevés, ám ha a Budweiser (Bud)-projekt bejön, még tovább bővülhet a leendő Anheuser-Busch InBev társaság, amely így a világ legnagyobb sör- és egyben egyik vezető élelmiszer-ipari csoportja lesz, évi 460 millió hektoliter kapacitással (beleértve az alkoholmentes italokat is) és mintegy 26,6 milliárd eurós árbevétellel. A nemzetközi márkák birtoklása két okból is fontos lehet a sörgyártók számára a Financial Times elemzése szerint. Egyrészt elősegíti a felfutó új hatalmas piacok (Kína, Oroszország) meghódítását, másrészt a már meglévőkön is tovább nő a prémium sörök kereslete. Ráadásul ez utóbbiak jövedelmezősége is nagyobb, hiszen áraikban jobban érvényesíthető a nyersanyag, az energia és a csomagolás gyors ütemű drágulása.

A globális sörágazatban többek között továbbra is ezért nagy a fúziókészség, amely azután azt eredményezi, hogy kiszorulva a piacokról, az önálló középvállalatok ellehetetlenülnek. Főleg Németországban lehet ezzel számolni, ahol ma még 1300 sörfőző cég működik. Az egészen kis vállalkozásoknak ugyanakkor van jövőjük – véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung által megkérdezett elemző –, mivel a rugalmasságuknál fogva képesek kitölteni a piaci réseket. Magyarországon viszont nem látja ennyire optimistán a jövőt a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, Vaskó György.

Az egyesület 1992-es alakulása óta a kis serfőzdék száma 360-ról 40 körüli szintre csökkent, ezt részben a növekvő önköltséggel és a kedvezőtlen adózási feltételekkel magyarázza az elnök. Így csak azok a vállalkozók verhetnek gyökeret, amelyek egyedi minőségű, az átlagosnál magasabb (4,5-5,5 százalék) alkoholtartalmú söröket tudnak főzni, és azokat főleg saját vendéglátó-ipari egységükben értékesítik, ahol nincsenek kiszolgáltatva az olcsó kereskedelmi márkák versenyének.