Magyarország számára már nincs visszaút

A világ legnagyobb hitelminősítőjének európai szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója, Moritz Kraemer az idei adóskockázati folyamatokról rendezett konferencián azt mondta: a térségbeli országokban az EU-bővítés óta a korábbinál "sokkal robbanékonyabbá vált a politikai elegy", mert előkerültek az uniós csatlakozási folyamat időszakában "szőnyeg alá söpört, a csatlakozásnak alárendelt egyéb kérdések", és sok országban a "politikai populizmus népszerűségének megugrását" lehet tapasztalni.

A politika már kevésbé összpontosít a gazdasági reformfolyamatra, hiszen az alapvető célt, az EU-csatlakozást sikerült elérni, és megszűnt a feltételek teljesítésére irányuló külső nyomás, mondta a Standard & Poor's vezető elemzője, aki átmeneti jelenségnek nevezte "a jelenlegi önkereső időszakot".

Adóskockázati osztályzati szint

Kraemer szerint ebben a környezetben - az EU-bővítés előtti gyors javulás után - stabilizálódott a térség átlagos adóskockázati osztályzati szintje, és gyakorlatilag leállt az adósbesorolási konvergencia az új és a régi EU-tagok között. Magyarország volt "a tavalyi év legprominensebb esete" - mondta Kraemer. Az igazgató szerint a költségvetési probléma továbbra is "masszív", ugyanakkor a kormány "figyelemre méltó fordulatot hajtott végre". Ezt tükrözte, hogy a Standard & Poor's a múlt hónapban a leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza a "BBB plusz" szintű magyar szuverén devizaadós-osztályzat kilátását, vagyis levette a napirendről Magyarország leminősítését.

Moritz Kraemer kiemelte, hogy a tavalyi második negyedévben Magyarország volt az egyetlen szuverén EU-adós, amelyet az S&P leminősített - "A mínusz"-ról a jelenlegi gyenge befektetői "BBB plusz"-ra -, "jó hírnek" nevezte ugyanakkor, hogy a magyar kormány most már nem kerüli meg a költségvetési problémát. Az S&P vezető szakértője "összességében kedvező fejleménynek" nevezte a kiszivárgott Gyurcsány-beszédet is, mert az szavai szerint végül is "szilárdan a reformfolyamat irányába kényszerítette a kormányt. Innen már nincs visszaút."

Választások közeledte

Kraemer szerint ha a magyar kormány ezek után ismét visszafordul, annak már súlyos ára lenne. Hozzátette ugyanakkor, hogy a következő választások közeledte "jelentős kockázat", különösen akkor, ha a kormánypártok népszerűsége addig nem kezd ismét növekedni.

A következő időszakra nézve azonban reálisnak nevezte a költségvetési célkitűzéseket, és azt mondta: a magyar kormány költségvetési programja az utóbbi évek legjelentősebb konszolidációs programja az egész térségben.

2014

Az MTI kérdésére, hogy az S&P az általa kedvezőnek ítélt költségvetési fordulat ellenére kitart-e azon álláspontja mellett, hogy Magyarország legkorábban 2014-ben csatlakozhat az euróövezethez, Moritz Kraemer igennel válaszolt, mondván: "nem szabad elfelejteni, hogy a költségvetési hiánycsökkentés 10 százalékról indul, és ott van a 2010-es választás kockázata is." Ennek alapján a Standard & Poor's 2012-re tartja teljesíthetőnek az euróövezeti csatlakozás feltételeit.

Az S&P-konferenciához mellékelt írásos elemzés Magyarországról szóló fejezet szerint a magyar kormánynak a "figyelemre méltó" konszolidációs program melletti elkötelezettsége biztosítja, hogy a költségvetési célok "legalább a következő két évben" teljesülnek. Ennek alapján a Standard & Poor's azt várja, hogy a kormánynak 2008-ban sikerült a GDP-érték 4,3 százalékára leszorítania az (ESA-szabvánnyal számolt) államháztartási hiányt, a konvergenciaprogramban foglalt céloknak megfelelően.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!