Több járulékot kell fizetnie a svéd alkalmazottaknak az év eleje óta, miközben a munkanélküli-segély összegét és időtartamát csökkentették, a jogosultak körét pedig szűkítették. Az intézkedés valóságos kilépési hullámot váltott ki a munkanélküli-biztosító pénztáraknál és a szakszervezeteknél. A jobboldali kabinet októberi hatalomátvétele óta közel 100 ezren szüntették meg biztosítási jogviszonyukat, sokan pedig csak egyszerűen nem fizetnek járulékot.
Fredrik Reinfeldt kormányfő választási ígéreteihez híven a polgári szövetség alkotta kabinet a jóléti rendszer reformjába kezdett a munkanélküliség visszaszorítása érdekében, amelynek mértéke ez év februárban 4,8 százalékot tett ki. A reformok keretében csökkentették a jövedelemadót, amelyet a munkanélküli-biztosítás díjának megemelésével próbálnak kompenzálni. Míg korábban a munkanélküli-segélyek 90 százalékát a költségvetés állta, az új rendszerben ennek egyharmadát közvetlenül a biztosítási díjakból kell fedezni. Ez a munkavállalóknak fejenként átlagosan 150-300 svéd korona (egy korona 26,45 forint) többlet- kiadást jelent havonta - írja a Neue Zürcher Zeitung.
A munkanélküli-biztosítás Svédországban önkéntes, ezért a változtatásokra sok - elsősorban az elbocsátástól kevésbé tartó - munkavállaló pénztára elhagyásával reagált. Mivel azonban a szakszervezeti és a pénztári tagság együtt jár, az előbbiek létszáma is komoly apadásnak indult. Emiatt sokan az új polgári kormány szemére vetették, hogy politikájával aláássa az érdekképviseletek hatalmát, amely a "svéd modell" egyik alappillérének számít. A stockholmi munkaügyi minisztérium már készül a megoldásra: szakértői tanulmányt készíttet a kötelező munkanélküli-biztosítás bevezetésének lehetőségéről.
