Nem a komolytalan Wittmann fiúk
A sztori megértéséhez tudni kell, hogy Franciaországban óriási tekintélye van az étteremkalauzoknak, amelyek letesztelnek minden fontosabb étkezőhelyet és különféle osztályzatokkal rangsorolják is azokat. A két leghíresebb guide talán a Michelin kalauza, amely egy, kettő vagy három csillaggal jutalmazza a helyeket, illetve a francia iskolai osztályozás mintájára húsz pontig terjedő skálán értékelő GaultMillau. Az üzleti siker vagy bukás nagyon nagy részben azon múlik, ki hogyan szerepel a kalauzokban.
Loiseau burgundiai étterme a szinte tökéletességet jelző 19 pont helyett kapott most 17-et, ami egyébként még szintén pompás osztályzatnak számít.
Ütős kritika
A tragikus eset után sokan persze a kritikusokat kezdték ócsárolni, hogy szó szerint élet-halál uraiként osztogatják a minősítéseket. A GaultMillau azonban keményen kitart a 17 pont mellett és állítja, hogy a séfnek másfajta problémái vezethettek az öngyilkossághoz. "Még 2000-ben történt, hogy Loiseau azt mondta nekünk: ha étterme csak 17 egységet kapna, a 19-re való visszakapaszkodás élvezetes kihívást jelentene a számára" - idézte fel a séffel folytatott beszélgetését Patrick Mayenobe, a könyvkiadó igazgatója.
Jacques Lameloise, aki szintén ismert "három csillagos" szakács, ezzel szemben egy olyan beszélgetést idézett fel, amikor Loiseau kijelentette volna: "ha elvesztek egy csillagot, megölöm magam".
Az egyetlen tőzsdei szakács
A kifinomult haute cuisine megújítójaként tisztelt Loiseau igazi nagyágyú volt a szakmában. A már említett burgundiai Cote d'Or mellett az övé volt a három híres párizsi Tante étterem, egy fagyasztott élelmiszereket forgalmazó lánc és egy butik. Miután 1998-ban gasztronómiai vállalkozását tőzsdére vitte, ő lett az első részvénypiacon forgó szakács a világon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
