A hét legszegényebb régió Romániából került ki, itt a lakosság vásárlóereje még a kontinens átlagának 17 százalékát sem éri el. A tíz legszegényebb térség között van még további egy román és két bolgár régió. Egy román háztartás átlagosan a svájci vásárlóerejének 5 százalékával rendelkezik.
Felzárkózás
A csatlakozó országokról a tanulmány megállapítja, hogy kezdenek felzárkózni, de nagyon eltérő a fejlődés, ezért egyre tágul a gazdag városok és a szegény vidéki térségek közötti szakadék. Néhány kelet-közép-európai régió már képes felvenni a versenyt egyes nyugat-európai régiókkal. Prága és környéke 29 nyugat-európai régiót előz meg a rangsorban, de más cseh régiók is igen jól szerepeltek. A prágai vásárlóerő eléri az európai átlag 82 százalékát. Szlovénia vásárlóereje néhány spanyol és görög térséggel összemérhető, derül ki a tanulmányból.
Hazánkban Közép-Magyarország a leggazdagabb, de egyetlen nyugat-európai régiót sem sikerül megelőznie, sőt a felmérés szerint még Horvátország is lekörözi. Itt a vásárlóerő az európai átlag 45,2 százaléka. Észak-Alföld a legszegényebb magyar régió 28,6 százalékkal. Ausztria szomszédai közül Magyarországnak van még mit behoznia, hazánk nyugati régiói jelentősen elmaradnak a szlovén, illetve a pozsonyi szinttől, vélik az értékelést készítő szakértők.
A tanulmány készítői megállapítják, hogy továbbra is nő a szakadék a gazdag városok és a szegény vidékek között egyes országokban. Különösen szembetűnő ez a tendencia Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. Ezzel szemben a nyugati országokban, ahol kisebb a szerepe a mezőgazdaságnak, és egyre jelentősebb a szolgáltatóipar, ott ez az eltávolodás nem tapasztalható - mondta Wolfgang Richter, a RegioData Research igazgatója. A vizsgálatba a miniállamokat is bevonták, így összesen 37 ország 279 régióját hasonlították össze.