Szlovákiában a felmérések szerint a lakosság erősen tart attól, hogy az euró bevezetését a kereskedelem esetleg burkolt áremelésekre használja ki, az átszámítások és kerekítések révén. Korábbi nyugat-európai felmérések szerint az emberek a hivatalosan kimutatottnál jóval nagyobb inflációt éreztek például Franciaországban vagy Olaszországban, amikor azok 2002-ben bevezettek a közös európai pénzt.
Ez vezethetett oda, hogy a pozsonyi kabinet törvényjavaslata megteremti annak lehetőségét: jogszabályok rögzítsék egyes termékek árait, ha az átváltás nyomán indokolatlan áremelkedéseket tapasztalnak. Számos kereskedő és vendéglátós ugyanakkor már most feltünteti az árakat korona mellett euróban is. Az uniós pénzre legutóbb átállt Szlovéniában erre törvény kötelezett mindenkit kilenc hónappal az euróövezeti belépés előtt.
A szlovák központi bank álláspontja szerint a törvény nem szükséges, mert Szlovákia piacgazdaság, így az árakat a keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg, és ezek nem fognak megváltozni pusztán az euró januári bevezetésétől. A kormány szerint is a közvetlen szabadpiaci beavatkozás csupán végső eszköz, és általában az árak megfigyelésére, illetve a visszaélésen kapott kereskedők kipellengérezésére fognak összpontosítani.
"Remélem, és ezügyben optimista vagyok, hogy ezt a törvényt nem kell majd alkalmazni. Ez csak még egy eszköz a kormány kezében" – mondta Jan Pociatek pénzügyminiszter a törvényjavaslat elfogadásáról döntő kormányülés után.
Szlovákiában júliusban az uniós szabvány szerint számolva 4,4 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció a júniusi 4,3 százalékról. A gyorsulás tavaly ősszel kezdődött, részint külső okból, az energia és az élelmiszerek világszintű drágulása miatt, részint az EU-konvergencia jegyében a hatósági árak emelése miatt is. Ez nem túl népszerű, ez is magyarázza, miért akarja a szlovák kormány akár közvetlen piaci árszabályozás ígéretével is nyugtatni a kedélyeket.
Az év vége felé az infláció valamelyes enyhülésére számítanak az elemzők. Ehhez hozzájárulhat, hogy a központi banknak, a korábbi várakozással ellentétben, nem kell negyed százalékponttal csökkentenie alapkamatát, hogy összhangba kerüljön az Európai Központi Bank (EKB) szintjével.
A Szlovák Nemzeti Bank utoljára tavaly áprilisban mozdult, az akkor még alacsony inflációra tekintettel negyed százalékponttal 4,25 százalékra csökkentve alapkamatát, a kéthetes repót. Az EKB július elején negyed százalékponttal éppen 4,25 százalékra emelte alapkamatát, így Szlovákiában elhárult a kamatcsökkentési kényszer.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
