Naponta átlagosan 38 új magán- vagy állami vállalkozás jött létre északi szomszédunknál, háromszor annyi, mint 2004-ben. Csehországban tavaly valamivel kevesebb, 22 500 új céget regisztráltak - ami 25 százalékkal haladta meg a 2006-os mutatót - annak ellenére, hogy az ország népessége kétszer akkora, mint Szlovákiáé.
A felfutás elsősorban a gyors gazdasági növekedésnek köszönhető (Csehországban tavaly 6,6 százalékkal, Szlovákiában 10,3 százalékkal nőtt a GDP), de a szlovák cégalapítási lázban emellett szerepet játszik az egykulcsos, 19 százalékos adó bevezetése, valamint a cégalapítás és -bejegyzés egyszerűsítése.
Az országban számos külföldi cég települ meg, ennek nyomán sok új alvállalkozó kezdi meg működését. A reálbérek növekedése révén a lakosság több vállalkozást tud eltartani, különösen a szolgáltatások terén - mondta Robert Kicina, a szlovák vállalkozói szövetség (PAS) ügyvezető igazgatója. Az új cégek többsége Pozsonyban települ meg: a tavaly regisztrált vállalatok 36 százaléka esik a fővárosra.
A gyarapodás egyik jele, hogy míg 2005-ben a lakosság összesen 100 milliárd koronát (800 milliárd forint) fordított gépkocsik vásárlására és karbantartására, addig 2007-ben már 220 milliárdot. Pozsony megye például az egy főre jutó GDP tekintetében vásárlóerő-paritáson mérve már az uniós átlag 147,9 százalékán mozog, amivel az EU 271 régiója között a tizenkilencedik helyet foglalja el. Az új kelet- és közép-európai uniós tagországok között csak Prága előzi meg, amely 160 százalékkal a tizenkettedik helyen áll. Robert Kicina szerint azonban visszaeshet a cégalapítási láz, ha a kormány nem folytatja a reformokat. Főleg a magas járulékok akadályozzák a beruházásokat, emellett a jogérvényesítés nehézkessége, a bíróságok lassúsága is nyomasztja a vállalkozókat.