A közép-európai országok közül Szlovákia áll a legjobban a konvergenciaterv teljesítése terén. Erre az évre eredetileg 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt terveztek, de a vártnál kedvezőbb makroadatok nyomán csak 3,25 százalék lesz - közölte a napokban Ivan Miklos pénzügyminiszter. Jövőre 2,9 százalékra csökken a deficit. (A Brüsszelnek benyújtott konvergenciatervben 2005-re 3,9 százalék szerepel, az eurócsatlakozás feltételei között szereplő 3 százalék alatti hiányt eredetileg is 2006-ra jelezték.)
Egy legény
A négy visegrádi ország közül már csak Szlovákia céljai között szerepel, hogy 2009-ben csatlakozik az euróövezethez, a többi 2010-zel számol (a cseh kormány a héten közölte, hogy nem látja tarthatónak a 2009-es bevezetés tervét). Jövőre azonban északi szomszédunknál is választások lesznek, ami a kiadások elszaladásával járhat.
A cseh pénzügyminisztérium arra számít, hogy az államháztartási hiány az idén a becsültnél gyorsabb gazdasági növekedés miatt csak 70 milliárd korona lesz - szemben az eredetileg tervezett 83,6 milliárddal -, ez a GDP 4,6 százalékára rúg (a konvergenciatervben ez évre 4,7 százalék szerepel).
Jelentős csökkenés
A mérleg július végén 10,3 milliárd korona többletet mutatott, amire 1999 óta nem volt példa. Jövőre a pénzügyi tárca aktuális tervei szerint a GDP 3,8 százalékára mérséklődik a deficit (szemben a konvergenciatervben szereplő 4,3 százalékkal), de az esedékes választások miatt itt is lazítás várható. A 3 százalék alatti szintet a mostani prognózisok szerint 2008-ra érhetik el.
A lengyel kormány tervei szerint az államháztartási hiány/GDP arány az idén a korábban tervezettnél kisebb, 3,4 százalék lesz a tavalyi 5,6 százalék után. Jövőre a most módosított terv 3,2, 2007-ben már csak 2,2 százalékos hiánnyal számol. Az eredeti konvergenciaterv 2005-re 4,2, 2006-ra 3,2 százalékos hiánnyal számolt, ami 2007-ben süllyed 3 százalék alá. A legnagyobb bizonytalanságot a szeptember 25-ei parlamenti választások jelentik, miután a győzelemre esélyes két jobboldali párt szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel, ami még az euró 2010-re tervezett bevezetését is befolyásolhatja.