Svájc
–
Olaszország
–
Százötven republikánus és húsz demokrata ellenkezése ellenére az amerikai képviselőház elfogadta az amerikai autógyáraknak szánt szövetségi mentőcsomagot. A javaslatot még a szenátusnak is el kellene fogadnia, az nehezebb menet lesz. A csomag ellenzői szerint inkább hagyni kéne bedőlni a gazdaságtalanul működő cégóriásokat.
237:170 arányban jóváhagyta az amerikai képviselőház a három nagy amerikai autógyártónak szánt mentőcsomagot. A döntés értelmében a General Motors (GM), a Ford és a Chrysler 14 milliárd dollár (2832 milliárd forint) rövid lejáratú szövetségi hitelt kaphat, cserébe a kormányzat kinevez egy autóipari válságmenedzsert, aki majd a cégek hosszú távú jövedelmezősége érdekében végrehajtandó átalakításokat felügyeli.
A hitelből a három cég működése tavaszig biztosított.
Már amennyiben a javaslatcsomag megkapja a szenátus támogatását is. A republikánusok ódzkodásán azonban még elbukhat a csomag - a jelenlegi szenátusban a demokraták csak két független szenátor támogatásával vannak többségben. A képviselőházi szavazáson egyértelműen pártvonalak mentén szavaztak a képviselők, a 170 elutasító szavazatból 150 republikánus volt.
A republikánus párti George Bush elnök és a törvényhozásban többségben lévő demokrata párti honatyák azzal érvelnek a mentőcsomag mellett, hogy az autógyárak a hitelek segítségével elkerülhetik az iparág összeomlását, amely újabb csapást mérne a megingott amerikai gazdaságra, és végül többe kerülne az adófizetőknek, mint a mentőcsomag. A republikánus párti képviselők viszont jelezték, hogy nem értenek egyet a vállalatok szövetségi pénzből történő megmentésével, mert nem látnak garanciát azok kívánatos átszervezésére.
Joshua Bolten, a Fehér Ház kabinetfőnöke szerdán is egyeztetett republikánus szenátorokkal, akiket azonban nem tudott meggyőzni a mentőcsomag támogatásáról, makacs ellenállásba ütközött. Sok republikánus politikus azon az állásponton van, hogy az autógyárakat hagyni kellene bukni, máskülönben nem lesz alapvető átalakulás.
Az amerikai autóipar válsága ugyanis inkább belső, szervezeti okokra, illetve a dráguló amerikai egészségbiztosítási rendszer finanszírozására vezethető vissza. A jelen rendszerben ugyanis a munkáltató - adott esetben az autógyártók - állják munkavállalóik egészségbiztosítását, ez pedig növeli a munkaerő költségét. Hogy az autóiparral úgy általában nincs baj, azt jelzi, hogy az amerikai gyártók kínjai ellenére a vetélytárs japán és európai gyártók több üzem nyitását tervezik az Egyesült Államokban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
