Gazdasági válságba csapott át a politikai Törökországban, jelentette a BBC. Miután a hétvégén milliós tömegtüntetés volt a kormányzó iszlámisták köztársaságielnök-jelöltje ellen Isztambulban, a hétfői kereskedési nap elején 8 százalékot zuhant az isztambuli tőzsde iránymutató indexe.
A válság a valutát is elérte, a török líra a kereskedés kezdetén négy százalékot gyengült.
Vallásháború
Törökországban az okozott politikai válságot, hogy a következő hetekben választ új államfőt a török parlament. A törvényhozásban a kormányzó, iszlámista AK pártnak abszolút többsége van, ezért elvileg gond nélkül akármelyik vezetőjüket elnöknek választhatnák.
Az iszlámisták - akik egyébként nem harciasak, mi több, az utóbbi idők legstabilabb és legeredményesebb kormányzása alatt alkotmányos reformok sorát hajtották végre - annyi engedményt már tettek, hogy nem a kormányfő Recep Tayyip Erdogant, hanem külügyminiszterét, Abdullah Gült jelölték. A politikában a 2003-as korlátozások ellenére még mindig nagy befolyással bíró hadsereg azonban ragaszkodik hozzá, hogy világi politikus legyen az államfő.
Puccsveszély
Pont a világi értékek őrének tartott hadsereg várható beavatkozása okozta a hétfői gazdasági válságot is. Mivel a török hadsereg a múltban rendszeresen beavatkozott a belpolitikába, ha a világi értékek sérelmétől tartott, sok elemző most is katonai puccstól tart. A hadsereg legutóbb tíz éve buktatott meg demokratikusan megválasztott kormányt, akkor az AK párt elődjét, a Jólét pártot távolították el a hatalomból.
A tőzsdei eladási hullám és a valuta mélyrepülése ezért nem is lepte meg az elemzőket. "Számítottunk a meredek zuhanásra. A befektetők tisztában vannak, hogy jelentősen nőtt a politikai kockázat az országban" - nyilatkozta a BBC-nek Timothy Ash, a Bear Stearns elemzőcég közgazdásza.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
