Egész Európában nőhetnek az útdíjak

Évi 60 eurós autópálya-használati díjat vezetnek be a jövő év január 1-jétől Belgiumban. Ezt az országba gépjárművel érkező külföldieknek is meg kell fizetniük a közel kétezer kilométeres belgiumi sztrádahálózat használatáért. Vannak ugyan tervek arra, hogy egy évnél rövidebb időtartamra érvényes matricákat is lehessen vásárolni, erről azonban még nincs döntés. A díjfizetés elővételben, interneten keresztül vagy a benzinkutaknál lesz lehetséges, elektronikus úton. Aki fizetett, annak a rendszáma egy központi számítógépes adatbázisba kerül, onnantól kezdve szabadon használhatja a belgiumi sztrádákat.

A flamand, a vallon és a brüsszeli régió kormányának megállapodása értelmében a belgiumi bejegyzésű járművek esetében az évi 60 eurós pluszterhet azonnal le lehet majd vonni a gépjárműadóból. Kérdés azonban, mit szól majd ehhez az Európai Bizottság, hiszen a gyakorlatban ez a többi tagállam polgárainak hátrányos megkülönböztetését jelenti, ami első pillantásra ellentétesnek tűnik a közösségi joggal. A közösségi jog őreként is ismert bizottság egyelőre nem reagált a három belga régió kormányainak közös döntésére.

Újabb úthasználati díjak bevezetése, meglévők kiterjesztése vagy emelése más országokban is napirenden van. Csehországban például éppen az idén január 1-jétől csökkentették az eddig használt autópálya-matricák érvényességi időtartamát, miközben áruk nem változott. Az eddig két hónapig használható matrica ezentúl csak egy hónapig jogosít fel a cseh sztrádákon való autózásra (ára személygépkocsik esetében továbbra is 300 korona, azaz 2750 forint), az eddigi kéthetes pedig egy hétig (ez 200 koronába, 1830 forintba kerül).

Németországban néhány hete ismét felvetődött, hogy a személyautókra is vezessék be az eddig csak tehergépkocsik után fizetendő, használatarányos autópályadíjat. A szövetségi kormány azonban hamar elvetette az egyébként szinte évente újból és újból felbukkanó ötletet.

Svájcban ezzel szemben nem változott az éves matrica ára: ezentúl is csak 40 frankot (6300 forintot) kell érte fizetni, ami nyugat-európai összehasonlításban különösen alacsony érték. Az alpesi országnak azonban súlyos „szépséghibája”, hogy akár egynapos tartózkodás esetén is a teljes éves díjat kell leszurkolni, rövidebb időszakokra ugyanis továbbra sem állítanak ki matricát.

Az autópálya-használati díjak mellett egyre több európai nagyvárosban gondolkodnak a londoni mintát követő belvárosi behajtási díj megteremtésén is. A brit fővárosban 2003-ban vezették be a „dugódíjat”, amelynek a célja a belvárosi autóforgalom csökkentése. A hétmilliós angliai metropolisban kezdetben 5 fontot kellett fizetni, ma már viszont 8-at a belvárosba való behajtásért, s az idén február 17-től további negyedekre terjesztik ki az alapvetően sikeres rendszert.

Stockholmban a dugódíj tavalyi kísérleti bevezetését néhány hónapos szünet követte, amelynek során egy helyi referendumon a város lakói kis többséggel a rendszer állandóvá tétele mellett voksoltak. A kormány szerint a népszavazás eredményének megfelelően még az idén újra be kell vezetni a dugódíjat, de hogy pontosan mikor és milyen feltételekkel, arról a parlament dönt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!