Tavaly a befektetők 30 milliárd dollárnyi ilyen kötvényt vásároltak, hogy elkerüljék az iszlám jogrend, a saría kamatszedést, illetve spekulációt tiltó rendelkezéseit.
Az iszlám kötvény "működési elve" hasonló a nyugati világban eszközfedezet mellett kibocsátott kötvényéhez, ám azzal ellentétben nem fix éves kamatot fizet, hanem a papír tulajdonosát a futamidő alatt jogosulttá teszi az eszköz bérbeadásából, működtetéséből vagy eladásából származó haszon meghatározott részére. A kötvény által fedezett eszköz bevételei így könnyen a nyugati befektető számára is jól értelmezhető éves hozammá alakíthatók, úgy, hogy közben megfelelnek az iszlám törvényeknek is.
A bahreini székhelyű, a szabályozás tekintetében egyik meghatározó szervezet, az Accounting & Auditing Organization for Islamic Financial Institutions 18 vallástudósból álló testületének új irányelve értelmében azonban a befektetőknek nemcsak névleges, hanem valós tulajdonosává kell válniuk azon eszközöknek, amelyeknek hasznát élvezik. Ez pedig az érdekelt vállalatoknak nagyban megnehezítheti és némileg drágítja az iszlám hitelezést, miközben globálisan is visszaesőben van a kölcsönnyújtás a pénzintézetek elhúzódó válsága miatt.
Eddig a kedvezményezettek úgy részesültek az előre kialkudott bevételből, hogy a kibocsátó ígéretet tett a fedezeti eszköz esedékességi napon történő, névértéken való visszavásárlására, tekintet nélkül arra, hogy az nyereséget vagy veszteséget termelt. Az új szabályok értelmében az üzletet kötő feleknek osztozniuk kell mind a nyereségen, mind a veszteségen - mondta el a Bloombergnek Khalid Howladar, a Moody's elemzője. Idén eddig csak 856 millió dollár volt a szukúkok jegyzése, szemben a tavalyi első negyedév 4,7 milliárdos értékével.