Dezső
14 °C
27 °C

Az árak az egekbe szöktek, válság van

2007.10.25. 07:48
Egyes országok piackonform, mások tervgazdasághoz illő eszközökkel igyekeznek gátat vetni a fogyasztói árakban is egyre erősebben érezhető élelmiszer-drágulásnak. A helyzet cselekvést kíván, hiszen a gyakori természeti csapások miatt a világ mezőgazdasági termelése egyre kevésbé tud lépést tartani a növekvő élelmiszer-, takarmány- és bioüzemanyag-kereslettel. A készletek leapadtak, az árak az egekbe szöktek.

A világpiaci búzaárak január óta háromnegyével emelkedtek, miután a kukorica már tavaly a duplájára drágult. A tejtermékekért, a húsért és a többi alapvető élelmiszerért is egyre többet kell fizetni. Kínában, Oroszországban és más feltörekvő országokban két számjegyű drágulást mérnek, míg az Egyesült Államokban közel két évtizede nem látott ütemű, négyszázalékos áremelkedést várnak 2007-re, sőt a sokáig deflációval küzdő Japánban is felfelé mozdult el az árszint. A francia élelmiszergyártók és hipermarketláncok 6-14 százalékos áremelést jelentettek be az őszre, Olaszországban pedig már azt is kimutatták a felmérések, hogy a megugrott árak miatt a lakosság háromnegyede visszafogta az élelmiszer-fogyasztását.

Az orosz kormány meglehetősen radikális választ adott a lakosságot nyugtalanító drágulásra. Viktor Zubkov miniszterelnök bejelentette: rábírták a nagy gyártókat és kereskedőket, hogy az év végéig az október 15-i szinten fagyasszák be az alapvető élelmiszerek árát. A szovjet stílusú kézi vezérlést idéző megoldás megfigyelők szerint a decemberi parlamenti választás előtt a Kreml-párti erők népszerűségét hivatott emelni.

Magyarországon csend honol

Hasonló árszabályozást Kínában is elrendeltek, ugyanakkor egy sor más feltörekvő és szegény ország - köztük Egyiptom, Jordánia, Banglades és Marokkó - a termelői támogatások növelésével és az importvámok lefaragásával igyekszik leszorítani az árakat, Tajvan pedig az állami tartalékkészletek piacra dobása mellett döntött. A fejlett államok közül elsőként Franciaországban került napirendre a kormányszintű fellépés. Párizs azonban nem a beavatkozás fokozásában, hanem éppen a szabályok lazításában bízik. A tervek között szerepel egyebek mellett az, hogy feloldják a szupermarketek és a beszállítók közötti áralkukat korlátozó - eredetileg a kisebb boltok védelmében hozott - előírásokat.

Magyarországon most éppen "csend" honol az élelmiszerárak körül, az elmúlt hónapok nagy drágulásai után és (talán) a középtávon ismét várható újabb jelentős emelkedések előtt. Rövid távon azonban az év hátralévő részében előreláthatólag már csak minimális mértékben növekednek a hazai élelmiszerárak - véli Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. A jelentősebb emeléseket végrehajtották a piaci szereplők, így a következő hetekben csupán kisebb korrekciók lehetnek. Ugyanakkor egyes elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy jövőre újabb drágulási hullámra lehet számítani, amely azonban az ez évinél kisebb mértékű lehet.

A tapasztalatok alapján az idén számos meghatározó élelmiszer ára 15-50 százalékkal nőtt, de a kormány számításai szerint az átlagos emelkedés legfeljebb 16-17 százalékos lehet. Ezért a kabinet egyelőre nem tervez konkrét inflációfékező intézkedéseket (például az élelmiszerek áfakulcsának csökkentését), mivel ilyen beavatkozásokat csak 20 százalék feletti termékdrágulás esetén tartana indokoltnak.

Hiba lenne az agrárárak emelkedését egyszeri sokknak tekinteni - mondta a Világgazdaságnak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője. A mostani agrárpiaci jelenségek hasonlóak az ipari nyersanyagok és az olaj árának robbanásához: nem ideiglenesek, hanem strukturális átalakulások eredményei. Az ázsiai piacok dinamikusan bővülő kereslete, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödése és az agrárpiaci befektetések iránti igény növekedése együttesen idézik elő az agrárinflációt. Így nem várható, hogy a következő években az árak visszaesnének a korábbi szintre. Magyarországon ezért azzal kell számolni, hogy az agrárinfláció tartósan, éveken keresztül meghaladhatja a fogyasztói árak növekedését. Az élelmiszerárak hatása miatt - az MNB várakozásaival ellentétben - az infláció 2009 első negyedévére valószínűleg nem csökken 3 százalék alá.

Több is lehet, mint 15-20%

Elsősorban a tej-, a gabona- és a húsárakat érinti az áremelkedés - emelte ki Barcza György, a K&H vezető elemzője. A tejpor világpiaci ára például már eddig is brutálisan, közel 80 százalékkal ugrott meg január óta, de jelentős emelkedés várható a feldolgozott tejtermékeknél is. Szintúgy látványos a gabonafélék, elsősorban a kukorica árának növekedése. A hús drágulása a statisztikában még nem mutatkozik, mivel a korábban megkötött szerződések kötik a termelők kezét. A takarmányárakon keresztüli hatások lassabb érvényesülése miatt ebben az ágazatban féléves csúszással jelentkezhet a drágulás.

Összességében az élelmiszer-infláció meghaladhatja a korábban prognosztizált 15-20 százalékos szintet is. Az alacsonyabb jövedelemszint miatt Kelet-Európát - így Magyarországot is - érzékenyebben érinti az árrobbanás, mint pl. az eurózóna országait, mivel az élelmiszereknek jelentősebb a súlya a fogyasztói kosáron belül. Magyarországon a teljes infláció közel egyharmadáért felelősek a feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek.

A kiskereskedelmi adatok szerint a lakosság az idén alig csökkentette élelmiszer-fogyasztását, helyette a rugalmasabb keresletű, iparicikk-jellegű termékek forgalma csökkent érzékelhetőbben. Barcza szerint az agrárársokkra most már akár az élelmiszer-fogyasztás visszafogásával is reagálhat a lakosság; ennek pontos mértéke a következő hónapokban dől el.