További Világ cikkek
Az olaj mellett azonban számos más termék ára is sokéves rekordmagasságba emelkedett: a kakaó, a kávé, az arany, az aluminium is sokéves csúcsokat döntött meg, de jelentősen emelkedett több színes- és nemesfém, valamint más nyersanyag ára is.
Az árfolyamokat jelentősen meghatározta az a tény, hogy a nagy nemzetközi befektetési alapok, melyek korábban jellemzően elkerülték ezeket a piacokat, az elmúlt néhány évben portfoliójukat tovább osztva aktívan bekapcsolódtak a nyersanyagok jegyzésébe - mondta Duronelly Péter, a Budapest Befektetési Alapkezelő befektetési vezetője, és Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynökség nemzetközi határidős piaci üzletágának elemzője. Az egyébként is az emelkedő árfolyamok jellemezte trendet ez a tény csak tovább erősítette.
Pszichés olajválság
A piacokon meghatározónak tartott amerikai könnyűolaj (crude) az év elején 32 dollárba került, majd a folyamatos emelkedést követően október utolsó napjaiban ért 56 dolláros csúcsára. Jelenlegi jegyzési ára hordónként 42 dollár. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az emelkedésnek jelentős részben a piacok gazdasági szempontból nem indokolt félelme volt az oka, a pszichés tényezők azonban eltorzították a keresleti-kínálati viszonyokat, és öngerjesztő módon tovább nyomták felfelé az árakat. A félelmeket a folyamatosan bizonytalan közel-keleti, elsősorban az iraki helyzet mellett az amerikai tartalékokról szóló különböző, többször ellentmondásos hírek táplálták.
Duronelly Péter szerint emellett a befektetési alapok olajkereskedelembe való bekapcsolódását jelzi, hogy eltérő ütemű és mértékű volt a különböző tőzsdéken jegyezett, illetőleg a nem is jegyzett nyersanyagok áremelkedése. Az olajpiac esetében a fedezeti alapok (hedge fundok) spekulációinak destabilizáló hatásán túl a feszültség szemmel láthatóan nem abból származik, hogy a - túlnyomórészt az ázsiai országok támasztotta - kereslettel a kitermelés nem tud lépést tartani, hanem abból, hogy a szállítói és kikötői kapacitások szűkösek, ami a nagy energiaimportőr országok (pl. Kína, Korea, Japán) számára nagyon megdrágítja az energiaforrások beszerzését - tette hozzá.
Kevés a kakaó és a kávé
A kakaó és a kávé árának alakulására alapvetően a termelő országok helyzetének változása bírt meghatározó hatással, ezt egészítette ki a gyenge dollár - mondta Oláh Flórián. A kakaó főtermelőjének számító Elefántcsontparton kitört háború a nyáron a korábbi 1300 dolláros tonnánkénti árfolyamot 1700-ra emelte. Ezután a politikai helyzet rendeződéséről szóló hírek utáni átmeneti csökkenést követően az újabb bizonytalanságról szóló hírek novemberben 1830 dolláros árfolyamcsúcsot eredményeztek.
A kávé esetében a világpiac vezető termelőjének, Brazíliának a termelés visszafogásáról szóló bejelentése indította el előbb a new york-i, majd a londoni tőzsdén is az emelkedést. Eközben csökken az ugyancsak jelentős vietnami termelés is. Az elemzők világszerte azt prognosztizálják, hogy jövőre a kereslet magasabb lesz, mint a kínálat, így a kávé ára magas marad.
Drága fémek
2004-ben az arany és az alumínium ára rekordot döntött, de jelentősen emelkedett a réz és az év második felében több nemesfém - platina, palládium és ezüst - ára is. A dollár gyengesége ezen termékek áránál is meghatározó volt, ugyanakkor több más tényezővel is számolni kellett.
A színesfémek esetében a jelentős ütemben fejlődő ázsiai országok ipara egyre nagyobb felvevő piacot jelent, ráadásul a termelés a fejlett országokhoz képest alacsony hatékonyságú, azaz folyamatosan szívják fel a nyersanyagokat és az energiahordozókat, a kereslettel az árakat is növelve - mondta Duronelly Péter. Oláh Flórián szerint bár ennek egyelőre még nem mutatkoztak komoly jelei, inkább az európai gazdaságok szenvedhetik meg az áremelkedéseket: míg az ázsiai országok, köztük a legfontosabb szereplő Kína a termelés hatékonyságának folyamatos növelésével képesek ellensúlyozni a nyersanyagok drágulását, a fejlett országokban e tekintetben már kisebb a mozgástér.
Az arany (és vele párhuzamosan a nemesfémek) drágulását a szakértők részben még 2001. szeptember 11-ig vezetik vissza: a geopolitikai kockázatok növekedése előtérbe helyezte a nemesfémeket, a jelenlegi, 445 dollár/uncia körüli árfolyam akkor még 270 dollár körül mozgott. Az utóbbi időszakban azonban a dollár gyengesége játszotta főszerepet. Emellett a 2001 környéki alacsonyabb árfolyamoknak köszönhetően számos aranybánya visszafogta, vagy egyenesen beszüntette termelését, ezek újraindítása pedig időigényes - mondta Oláh Flórián, így az aranypiacon is nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Az arany esetében is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a trendkövető befektetési alapok beszálltak a kereskedésbe, tovább erősítve az árakat, a világpiaci várakozások szerint jövőre az aranyár újabb rekordot döntve 500 dolláros szintre emelkedhet.
Lesz-e összeomlás?
A feltörekvő piacok többsége kifejezetten jó teljesítményt nyújtott az idén, az argentin válságon túl kedvezőek Brazília és a Törökország adatai, a pénzügyi piacok elemzői nem számítanak a kilencvenes években jellemző válságjelenségek megismétlődésére - mondta Duronelly Péter. Ugyanakkor - tette hozzá - ennél sokkal nagyobb kockázatot hordozó faktorok is megjelentek egyes elemzésekben, melyek a dollár összeomlását, az amerikai háztartások hitelválságát, az amerikai és ezáltal az egész világgazdaság recesszióját vetítik előre. Az elemzők és a befektetők jellemzően azonban nem látják reálisnak ezen veszélyeket, jóllehet, ezek esetleges bekövetkezésének beláthatatlan következményei lehetnek a jövőre nézve. Az átlagbefektetők optimizmusát, illetve a fent említett struktúrális kockázatokhoz való nagyvonalú viszonyát jól mutatja, hogy a new yorki tőzsdén forgó összes részvény árfolyamáváltozását mérő ún. NYA-index 2004-ben már meghaladta csúcsnak számító 2000. évi értékét.
A jüan segíthetne
Oláh Flórián szerint problémát a dollár további, jelentős esése okozna, a jelenlegi, euróhoz viszonyított 1,35-ös szint még elfogadható, gondok az 1,6-1,7 szinten kezdődnének. Ez ugyanis már magával vonhatná számos befektető kivonulását az amerikai piacról. Véleménye szerint azonban a piac ugyanúgy korrigálja majd saját magát, mint a 97-es ázsiai válság idején, amikor is a nyersanyagárak leestek, mert attól tartottak, hogy a távol-keleti országok magukkal ránthatják az amerikai gazdaságot is.
Az elemző szerint ugyanakkor segítene a jelenlegi helyzeten, ha megszünne a kínai valuta, a jüan dollárhoz kötöttsége: ebben az esetben ugyanis a kínai pénz biztosan erősödne a dollárhoz képest, ami viszont a kínai exportot kevésbé versenyképessé tenné az amerikai piacon. Ez azért lenne fontos, mert a mára az egyik legnagyobb USA-ba exportáló országgá vált Kína termékeinek háttérbeszorulásával javulna az amerikai külkereskedelmi-mérleghiány. Ennek jelenlegi, havi bontásban 55 milliárdos összege ugyanis a befektetőket az egyik leginkább zavaró tényező. (Csak összehasonlításképpen, a havi hiány 1995-ben csak tíz milliárd dollár volt.)
Régi víziók
A közelmúltban egy tévé műsorban négy könyvet is bemutattak, mely az amerikai gazdaság összeomlásáról szól. Ezeket, vagy ezek alapvetéseit azonban már egyetemistaként is olvastam - mondta Csaba László, hangsúlyozva, hogy szerinte megalapozatlanok azok a vélemények, mely szerint a jelenlegi gazdasági rendszer elérte volna teljesítőképessége határait, és összeomlás fenyegeti. Nincs strukturális válság, a termelés egyre fejlettebb, energiaigénye csökken - tette hozzá. Tény ugyanakkor, hogy az amerikai gazdaság korrekcióra szorul, egyensúlytalanság, túlhajtottság jellemzi. A dollár gyengülése miatt elképzelhető, hogy a későbbiekben a tőzsdei árfolyamok csökkenek, elképzelhető néhány nagyobb vállalatcsőd, szükség van az amerikai fizetési mérleghiány csökkentésére is, de összeomlásról nem lehet beszélni.
Komoly következmények
Ezt a véleményt némileg árnyalja Duronelly Péter. Szerinte a világgazdaság, illetve az azt átszövő pénzügyi rendszer feszültségei régen nem voltak olyan jelentősek, mint most. "Összeomlásról" szerinte sem érdemes huhogni, de számot kell vetni azzal, hogy milyen következményei lennének egy, a közelmúltat meghaladó mértékű és sebességű dollárgyengülésnek, valamint az azt követő kamatemelkedésnek először az Egyesült Államok kötvénypiacain, majd a világ többi részén is.
Az elmúlt néhány év megmutatta, hogy a globális pénzügyi rendszer a tőkepiaci innovációknak, valamint a folyamatosan alacsony kamatok miatti alternatív befektetések utáni hajszának köszönhetően komolyan ki van téve nem csak a deviza-, kötvény, -és részvénypiaci turbulenciáknak, de a nyersanyag-, valamint az ingatlanpiaci kilengéseknek is - hangsúlyozta Duronelly Péter. A bankok és befektetési alapok soha nem látott mennyiségű megtakarítást csatornáztak át spekulációs céllal ezekre a piacokra, sokszor saját szakállukra vállalva komoly kockázatokat. Ráadásul a pénzügyi innováció sebessége olyan gyors, hogy ezzel sem a szabályozási környezet, sem a banki kockázatkezelés nem tud lépést tartani, ami növeli a pénzügyi rendszerben levő szisztematikus kockázat mértékét. A szakértő arra számít, hogy amennyiben a deviza-, az áru-, vagy az ingatlanpiacon komolyabb árkorrekció történne, akkor ez a világgazdaságra nézve is komoly következményekkel járna.