Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A jobb keresetért Nyugatra vándoroltak visszacsábításáért sorra indítanak akciókat a kelet-európai államok, mert az állandósuló szakemberhiány és a lakosság elöregedése immár erősen fékezi a gazdasági növekedést.
A leglátványosabb és leghangosabb kampányt az elmúlt hetekben a lengyel kormány bocsátotta útjára az EU-csatlakozás utáni, 1,2-1,5 millió fősre becsült kivándorlás visszafordítására. Lech Kaczynski államfő szerint az ország nem nézheti tétlenül, miként távoznak tömegesen külföldre orvosok, ápolónők, szakmunkások és mérnökök. Varsó állásbörzék sorát akarja megnyitni azokban a külföldi gazdasági központokban, ahol nagyobb számban élnek lengyel kivándoroltak. A kormány odáig megy, hogy programot készít a visszatelepülők gyermekeivel szembeni iskolai követelmények csökkentésére.
A Handelsblatt szerint hasonló szakember-hazacsábítási programokat a csehek, a szlovákok, a románok és a bolgárok is szerveznek, mert rájöttek, hogy a képzett munkaerő szabad mozgásából ez idő tájt számukra előnytelen változások adódnak. Igaz ugyan, hogy az elvándorlással együtt az új EU-tagállamok maguk is bevándorlási célországgá váltak, de tapasztalniuk kellett: nem olyan képzettségűek érkeznek, akikre a távozottak pótlására szükség lenne.
A zavaros 90-es években óriási szakemberveszteséget elszenvedő Oroszország számára különösen fontos lenne a távozottak jelentős hányadának visszacsalogatása. Ha ez nem sikerülne, akkor - egy ENSZ-tanulmány szerint - Moszkvának mintegy kétmillió bevándorlót kellene fogadnia, hogy fenn tudja tartani a gazdasági növekedés jelenlegi ütemét. A szakemberhiányt enyhítendő az orosz kormány a német kisebbségből kivándoroltak visszahívására is 80 millió eurós programot indított.
Romániában korábban ébredtek: Bukarest már tavaly elindította a külföldön dolgozó legalább 1-1,5 milliónyi román hazacsábítási kampányát, ám eddig kevés eredménnyel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
