További Világ cikkek
Az elemzők szerint mindez Franciaországra jellemző, elszigetelt jelenség, ám az már nem, hogy az áruházláncok a gyártói márkák visszaszorításától a saját márkás forgalom növekedését remélik, ráadásul az úgynevezett kemény diszkontok (mint itthon a Lidl) hasonló kínálatstratégiával rendre beelőznek a kiskereskedelmi piacon. Nagy kérdés, hogy a saját márkák kiválthatják-e a gyártói márkákat. Magyarországon az ilyen termékek forgalma már meghaladja a 100 milliárd forintot, minden ötödik eladott napi fogyasztási cikk saját márkás. Kozák Ákos, a GfK piackutató ügyvezetője szerint a francia ügy jelzés értékű, hiszen most kiderülhet, hogy a gyártók vagy a kereskedők erősebbek. Egyébként sem Magyarországon, sem Európában más országaiban nem várható, hogy kiszorulnak a hipermarketekből a gyártói márkák; az áruházak nem élhetnek meg ezek nélkül. Fekete Zoltán, a Magyar Márka Szövetség főtitkára szerint közgazdasági nonszensz lenne a gyártói márkák kiszorítása, hiszen ezeken a termékeken az áruház nagyobb hasznot könyvelhet el, mint a saját márkáin. Ráadásul Kozák szerint az utóbbiak mellőzésével középtávon összeomlana a hirdetési piac.
Ugyanakkor tény, hogy egész Európában, így Magyarországon is mind többet foglalkoznak a kereskedők erőfölényével. Itthon például érdekes (vihart kavaró) kezdeményezésként a kereskedelmi törvénybe iktatták, hogy mely kereskedő minősül piaci erőfölényben lévőnek, és ilyen esetekben mit lehet és mit nem lehet tennie. A kereskedők és gyártók közötti harc egy-két alkalommal már itthon is látványossá vált, tavalyelőtt például az Auchan rúgta össze a port a Coca-Colával, idén a nyilvánosságra került hírek szerint a Tesco veszett össze az üdítőital-gyártóval. Franciaországban a hipermarketek döntése miatt a márkagyártók is lépésre kényszerülnek. Az azonban világos, hogy a kereskedelmi láncok csak forgalmuk alapján erősek, a gyártók továbbra is nagyobb haszonkulccsal dolgoznak, vagyis nagyobb a mozgásterük.