Washington lecsap a multikra

Az indítványról várhatóan már szeptemberben szavaz a szenátus, ezért az érintett cégek – többségükben jól ismert multinacionális nagyvállalatok – kapkodva szervezik az ellenállást az általuk méltánytalannak tartott jogszabállyal szemben.

Az Egyesült Államokban leányvállalatot működtető nemzetközi cégeket alaposan meglepte a váratlanul előterjesztett jogszabály, amellyel az amerikai törvényhozók az USA által kötött kedvezményes adózási egyezmények kihasználására szervezett akcióknak szeretné elejét venni.

A tervezett rendelkezések szerint az Amerikából – például profitok, kamatok vagy licencdíjak formájában – kiutalt tőkejövedelmeket a szerint adóztatnák meg, hogy az USA-ban tevékenykedő érdekeltségnek hol van a külföldi központja. Az indítvány nyomán többé nem számítana, ha a transzfert olyan külföldi leányvállalat javára hajtanák végre, amelyet az USA-val kedvezményes vagy adómentes egyezményt fenntartó államban jegyeztek be.

Az amerikai kormány ez idő tájt jelentős és kölcsönös adókedvezményeket tartalmazó megállapodást tart fenn például Nagy-Britanniával és Hollandiával; ez azt jelenti, hogy az adott viszonylatokba például az USA-ban lerovandó adó nélkül lehet a vállalatközi elszámolásokban tőkejövedelmeket transzferálni. Ennek ismeretében – harmadik országokban bejegyzett központtal tevékenykedő – cégek sora hozott létre valamilyen érdekeltséget a két európai államban, azzal a céllal, hogy az bonyolítsa le az Egyesült Államokban képződő tőkejövedelmek adómentes kihozatalát.

Ezek az érdekeltségek gyakorta folyósítanak hiteleket az amerikai leányvállalatoknak, vagy szervezik szabadalmak és más szellemi tulajdonjogok oda való kihelyezését, ellenérték gyanánt adómentesen tudnak jövedelmeket az USA-ból kiutaltatni. Ha azonban jogerőre emelkedne a washingtoni képviselőházi javaslat, akkor ezekre tételekre a jövőben akár 30 százalékos hányadot is be kellene fizetni az amerikai kincstárba.

Az adott címen – mint a BBC emlékeztet – az USA költségvetése akár hétmilliárd dollárnyi éves bevételi többletre is szert tehetne. Az érintett külföldi cégek ebben főleg azt sérelmezik, hogy az indítványt a képviselőház az agrártámogatások finanszírozásáról szóló törvény tervezetébe vették fel, így minden elméleti megfontolást nélkülöző fiskális akciót látnak a dologban. A tiltakozó vállalatok szerint a megszorítás nyomán lényegesen kedvezőtlenebb lenne az USA-nak mint befektetési célországnak a megítélése, mert egy az üzleti tevékenység számára elrettentő intézkedésről van szó.