Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A szén-dioxid-emisszió 20 százalékos mérséklése 2020-ig az unió GDP-jének fél százalékát, azaz évente legalább 60 milliárd eurót emésztene fel – közölte José Manuel Barroso bizottsági elnök. Ez azonban eltörpül azon veszteségek mellett, amelyeket a tétlenség okozna: a globális felmelegedés által kiváltott természeti csapások a gazdasági termelés egyötödét is elvihetnék – idézi Barrosót az AFP. Ugyanakkor a 60 milliárd eurós becslés a legköltséghatékonyabb megoldásokból indul ki; korábban maga az unió is kétszer ekkora, 120 milliárdos költségekről beszélt.
Alighanem a reformcsomaggal szemben tapasztalható erősödő ellenállás készteti Barrosót arra, hogy igyekezzen minél inkább megédesíteni a keserű pirulát.
Az érintett iparágakat azonban ez nem hatja meg: sorra hozzák nyilvánosságra a költségekre és az áremelkedésekre vonatkozó becsléseiket. A német áramtermelő vállalatokat képviselő VIK szerint, ha 2013–2020 között fokozatosan áttérnének a kibocsátási kvóták árverésen való értékesítésére, akkor az csupán Németországban évi kilencmilliárd eurós pluszkiadást jelentene az erőműveknek, a termelővállalatok zsebéből pedig 17 milliárdot húzna ki a reform.
Természetesen a magasabb villamosenergia-árak (az Európai Bizottság 10-15 százalékos drágulást jósol 2020-ig) mind a lakossági, mind a vállalati fogyasztókat érintenék Európa-szerte, így utóbbiaknak az emissziós engedélyek árán túl ennek a fedezetét is ki kellene gazdálkodniuk. A német acélipari szövetség elnöke, Dieter Ameling a Die Weltnek azt mondta: ily módon az európai gyártók kiszorulnának a globális versenyből. Jürgen Thumann, a német iparszövetség (BDI) elnöke országszerte körülbelül egymillió munkahely megszűnéséről beszél, és hasonló szellemben írtak levelet Barrosónak az Európai Üzleti Kerekasztal (ERT) vezetői is, rámutatva: az erőltetett ütemű „zöldítés” miatt külföldre távoznának a termelőkapacitások.
A megújuló energiaforrások arányának tervezett emelése tovább drágítaná Európa energiaellátását, ugyanakkor tény, hogy ezzel nem csak a környezet járna jól, a kőolaj- és földgázimporttól való függés is mérséklődne. Az európai ipar versenyképességének romlását természetesen Brüsszel is szeretné megakadályozni.
A ma nyilvánosságra kerülő tervezetben éppen ezért benne lesz, hogy a kvóták aukciós rendszerének bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha addigra sikerül világszinten is kötelező klímavédelmi normákat elfogadni a 2013 utáni időszakra – értesült a Financial Times. Elemzők mindazonáltal biztosra veszik, hogy a javaslatcsomag tanácsi és európai parlamenti vitája során módosulnak majd a ma előterjesztett rendelkezések.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
