Buddhizmus ma Magyarországon

2009.05.06. 09:17 Módosítva: 2009.05.06. 15:24
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
A tibeti buddhizmus az elmúlt pár évtizedben Nyugaton is egyre ismertebb lett, tudósok, művészek éppúgy érdeklődnek iránta, mint hétköznapi emberek. De mi is az valójában? Vallás, filozófia, esetleg pszichológia? És hogyan válhat ma hasznunkra egy két és félezer éves szemléletmód?

A buddhizmus nem valami rajtunk kívülálló, valami más. A buddhizmus az, ahogy eszel, ahogy iszol, ahogy szeretkezel, ahogy gondolkodsz, ahogy érzel - ez mind buddhizmus. - Láma Ole Nydahl

A buddhizmus nem vallás a szónak abban az értelmében, mely szerint a vallás követőjének valamit el kéne hinnie. A buddhizmus nem ismer dogmákat, sõt bátorít, hogy tegyünk fel kérdéseket. A tudomány legújabb eredményei nem mondanak ellent a tanításainak, azonban ha ez egyszer mégiscsak megtörténne, egy buddhista inkább a tudomány álláspontját fogadná el, hiszen az igazság fölött semmilyen vallás nem létezhet. Akik megkülönböztetnek hit- és tapasztalatvallásokat, a buddhizmust az utóbbihoz sorolják.


A buddhizmust abból a szempontból tekinthetjük filozófiának, hogy tanításai teljes és logikus látásmódot adnak, de mégsem tekinthető csupán annak. A filozófia a szavak és gondolatok formális szintjén magyarázza a dolgokat, míg Buddha tanításai az egyén teljességével dolgoznak. A buddhizmust sokan tekintik egyfajta pszichológiának, mert tanításai képesek megváltoztatni az embert, mégsem szabad valamiféle terápiának hinni. Azt mondhatnánk, hogy a buddhizmus ott kezdõdik, ahol a pszichológia befejeződik.

Szanszkritül a buddhista tanításokat dharmá-nak, tibetiül csö-nek hívják, mindkettő annyit tesz: "ahogy a dolgok vannak". A buddhizmust tehát tekinthetjük úgy, mint eszközök tárházát, amelyek lehetõvé teszik számunkra, hogy a dolgok úgy lássuk, ahogy valóban vannak - itt és most.

A Gyémánt Út vagy vadzsrajána buddhizmus Indiából Tibeten keresztül jutott el nyugatra (nem kis részben annak eredményeképp, hogy a kínai megszállás miatt a tibeti tanítóknak menekülniük kellett hazájukból). De képes-e működni ez a tanítás nyugaton? Azt szokták mondani, hogy Buddha tanítása olyan, mint egy gyémánt, mely lényegiségében nem változik, mégis a mögötte lévő dolgok színeiben ragyog. Így illeszkedik mindig az egyes országok kulturális hátteréhez anélkül, hogy lényege elveszett volna. A tanításokat elõször 1500 évig Indiában, majd ezer évig Tibetben adták tovább. Közösségünk a négy nagy tibeti átadási vonal egyike, a karma kagyü tanításait képviseli. Láma Ole Nydahl és felesége, Hannah 1969-ben Nepálban találkoztak a 16. Karmapával, az iskola akkori fejével, aki felkérte őket, hogy alapítsanak meditációs központokat a nyugati világban, biztosítsák a tanítások fennmaradását, és tegyék azokat hozzáférhetővé az intelligens és önállóan gondolkodó emberek számára.

A magyar Gyémánt Út Buddhista Közösség a Láma Ole Nydahl által alapított, már több mint ötszáz meditációs központból álló hálózat része, amelynek a 17. Karmapa, Táje Dordzse a szellemi vezetője. Ezek a központok nem hierarchikus rendszerben működő intézmények, hanem olyan, barátságon alapuló helyek, ahol az emberek megtanulhatnak meditálni, megoszthatják tapasztalataikat, együtt fejlődhetnek, és részt vehetnek a közösség munkájában. Magyarország szinte minden nagyvárosában található buddhista központ, a hétköznap esténként vezetett meditációk nyilvánosak és ingyenesek.

Közösségünk szeptemberben a Nógrád megyei Becske község határában sztúpát, azaz buddhista szentélyt emelt. A Gyémánt Út Buddhista Közösség tíz évvel ezelőtt vette meg a területet elvonulási központ létrahozása céljából, azóta nyaranta kurzusokat tartunk itt. A sztúpa felavatását Serab Gyalcen rinpocse nepáli buddhista mester végezte el több ezer magyarországi és külföldi buddhista, érdeklődők és meghívott vendégek jelenlétében. A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja, többféle formában építik, közülük a becskei változat a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki. Több ezer éve emelnek ilyen építményeket Ázsiában, de az elmúlt években a világ más részein, így Európában is építettek sztúpákat. A sztúpa megfelelő megépítése és "megtöltése" (az építmény belsejében buddhista mesterek ereklyéi találhatók, emellett aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló szobrok, agyagformák és szövegek kerülnek bele), rendkívüli fontossággal bír, az egész folyamatot képzett tanítónak kell felügyelnie és irányítania. Ezt a feladatot Serab Gyalcen rinpocse végezte.


Köszönjük mindenkinek, aki segíti munkánkat személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlásával!

Gyémánt Út Buddhista Közösség
technikai szám: 0042

24 központunkban országszerte várjuk az érdeklődőket meditációkkal és ingyenes előadásokkal, bővebb információk a Buddhizmusma.hu weboldalon találhatók

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.